A rendezvényt május 10-én, a katolikus egyetem dísztermében Erdő Péter bíboros, a püspöki konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédője nyitotta meg. Ezt követően a bíboros és Spányi Antal püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, átadták az idei Stephanus-díjakat. Ebben az esztendőben teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénesnek, a dallasi ciszterci kolostor tudós apátjának, szakirodalmi kategóriában pedig Kopp Mária pszichológusnak és Skrabski Árpád szociológusnak ítélték oda a rangos kitüntetést. A Stephanus-díjat – melyet a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított 1993-ban – az alapító okirat szerint olyan szerzők kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén. A pesti Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett jurtasátorban harminckét könyvkiadó várja az érdeklődőket 9 és 19 óra között. A részt vevő kiadók az ország számos térségét képviselik, Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, sőt Erdélyből és a Délvidékről is érkeztek kiadók. A könyvhétre ellátogató olvasókat közel nyolcezer kiadvánnyal, köztük nyolcvankét könyvheti újdonsággal várják. Irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek egyaránt megjelennek a kínálatban.
A Stephanus-díjat alapítása óta harmincnyolc személy nyerte el. Az idei esztendőben szakirodalmi kategóriában Kopp Mária és a közelmúltban elhunyt férje, Skrabski Árpád kapta a kitüntetést. Dávid Katalin művészettörténész laudációjában a többi közt szólt arról, hogy Kopp Mária egyetemi tanár, orvos, pszichológus, klinikus szakpszichológus, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója 1989-ben kidolgozta a nemzetközileg elismert kognitív viselkedésterápia módszerét Oxfordban. 1994-ben benyújtotta egyetemi tanári habilitációját. 2007 óta a Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem és az MTA Mentális Egészségtudományok társult Kutatócsoport vezetője. Évtizedek óta a magyar népesség életminőségét, a testi és lelki egészség összefüggéseit vizsgálja. Fő kutatási témái a krónikus stressz pszichológiai és élettani következményei, a magyar népesség korai egészségromlásának bio- és pszichoszociális háttértényezői, magatartás-epidemiológia, klinikai pszichofiziológia, magatartás-tudományok. Eddigi munkássága során kilenc könyve és több száz tudományos közleménye jelent meg. A „Mentsük meg a férfiakat” és a „Három királyfi, három királylány” népesedési mozgalom elindítója. Férje, a 2009 végén elhunyt Skrabski Árpád szociológus, demográfus, egyetemi tanár volt, aki Andorka Rudolf témavezetésével 1993-ban nyerte el a szociológia tudományának kandidátusa címet a munkaképesség-csökkenés okainak elemzése, az emberi tőke szociológiai aspektusainak vizsgálata témakörében. 1996-ban főiskolai tanári kinevezést nyert. 2007-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen; ugyanezen év decemberében pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Ezt megelőzően 1994-től tanszékvezető főiskolai docens, 1996 óta tanszékvezető főiskolai tanár, 2000-től 2003-ig főigazgató-helyettes a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán, illetve az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. Az általa oktatott tárgyak: szociológia, nevelésszociológia, családszociológia, közhasznú menedzsment, szociális kommunikáció, szociális marketing, magatartástan voltak. 1998-tól a zsámbéki főiskolán akkreditáltatta és országszerte hét intézményben elindította a közhasznú menedzser szakirányú továbbképzést. Meghatározó szerepe volt és van a francia egészségbiztosítás mintájára létrehozott Önkéntes Kölcsönös Egészség és Nyugdíjpénztárak hazai bevezetésében, elterjesztésében, ezzel az egységes társadalombiztosítás mellett működő, a tagok tulajdonát képező civil szervezetek megerősítésében, az egészségügyi és megelőzési finanszírozás szolidaritáson alapuló modelljének képviseletében. 1989-ben a polgári pártok szakértőjeként vett részt az Egészségügyi Kerekasztal munkájában, kezdettől egyik szervezője és szakértője a jelenleg működő Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalnak. 1990. május 16-án lakásukban alakult meg a Katolikus Egyetemi Alapítvány, amelynek két éven át titkára, majd elnöke volt. Kopp Mária és férje részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megalapításában is. Munkásságának bizonyítéka négy önálló könyv, számtalan cikk, amelyek tudományos folyóiratokban jelentek meg. Zakar Polikárp nyugalmazott ciszter főapát rendtársát, Farkasfalvy Dénest méltatta a díj átadásakor. A többi közt szólt arról, hogy a díjazott biblikus, egyetemi tanár Pannonhalmán érettségizett, később Budapesten jogot tanult, ezt követően belépett a ciszterci rendbe. A teológiát a római Szent Anzelm Egyetemen végezte. 1961-ben az ausztriai Lilienfeldben szentelték pappá. 1962-ben doktori címet kapott Rómában, 1963 és 1965 között Texasban matematikatanári diplomát szerzett, 1965-től pedig a dallasi ciszterci gimnázium matematika- és hittantanára, miközben a University of Dallas teológiai tanszékének is előadója. 1988 óta a dallasi ciszterci kolostor apátja. II. János Pál pápa 2002-ben a Pápai Biblikus Bizottság tagjává nevezte ki. A Stephanus-könyvhét kiadványai közül külön is ki kell emelni a díjazottak könyveit, hiszen Skrabski Árpád és Kopp Mária könyve, A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban címmel arról szól, milyenek a boldog és tartós párkapcsolatok, és hogyan lehet fenntartani ezeket. Milyen személyiségvonások teszik alkalmassá a fiatalokat ilyen kapcsolatok létesítésére, és mit értünk boldogságon a bibliai nyolc boldogság tükrében? Farkasfalvy Dénes Himnuszok című könyvében a latin nyelvű himnuszköltészet első nagy művelője, Szent Ambrus milánói püspök – többszöri revízión átesett – költeményeinek magyar fordítását adja közre: a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjának szempontjait és az eredeti alkotásokhoz való formahűség elvét egyaránt szem előtt tartva. A teológiai tartalomkeresés és vallásos élmény kifejezése mellett a könyv lelkesíteni és gyönyörködtetni akar, hogy az egyházi költészet legősibb gyöngyszemei az olvasók lelkében is himnuszokat fakasszon.
