A Keresztény Humanizmus elnevezésű szervezet által rendezett kerekasztal középpontjában a hit és alapelvei, valamint a pozitivista jog, továbbá a természeti jog eredete, végül pedig a vallási üzenet transzcendenciája állt. A résztvevők között egyaránt voltak kormányképviselõk, jogászok és újságírók. A feszület kifüggesztésének legitimitását és értékét elismerni annyit jelent, hogy biztosítjuk a vallásszabadság tiszteletét – mondta az olasz püspöki konferencia elnöke. A lengyel püspökök 352. plenáris ülésükön kimondták: a kereszt arra emlékeztet, hogy kik vagyunk és merre tartunk, a keresztény hagyományú országok ezért ne féljenek kifüggeszteni a keresztet nyilvános helyeken. Szükség van arra, hogy a feszület továbbra is helyén maradjon az iskolákban, a kórházakban és a közhivatalokban, mivel tiszteletben kell tartani a vallási és a laikus szféra függetlenségét az egyes országok és az uniós intézmények közötti kapcsolatokban is. A vallások és a különböző világnézetű személyek közötti párbeszéd csak úgy haladhat előre, ha tiszteletben tartják a vallásszabadságot – fogalmaztak a lengyel főpásztorok. Az orosz katolikus püspökök szerint a feszület „Európa spirituális örökségének jele”. Joseph Werth püspök, a konferencia elnöke arra mutatott rá, hogy a kereszt nem pusztán a keresztény vallás jele, hanem az európai önazonosság egyik legfontosabb eleme is. „Oroszországban a kommunista kormányzás idején a vallásüldözés a társadalom erkölcsi őrületéhez vezetett” – írják. A szlovák püspökök nyilatkozata megállapítja: a feszület senki számára nem kizáró jellegű. A párbeszédre való nyitottságot, a szegények és szenvedők támogatását jelképezi hitre, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül.
