A kötet kilenc tanulmánya a teológiai gondolkodás alaposságával vezet végig az ünneplés ószövetségi (Soltész János), újszövetségi (Deli Lajos) vonatkozásain; bemutatja az egyházatyák gondolkodását (Laurinyecz Mihály), Aquinói Szent Tamás meglátásait (Tarjányi Zoltán), az ünnep szerepét Vianney Szent János életében; valamint az egyházi tanítóhivatal ünnepléssel kapcsolatos gondolatait (Nemes György). Németh Gábor antropológiai-filozófiai elemzésében arra a következtetésre jut, hogy „az ünnep olyan értékeket mutat fel, melyeket a posztmodern civilizáció csak részben vagy egyáltalán nem tud nyújtani”. Harsányi Pál Ottó az ünneplést az idő megszenteléseként látva és az imádsággal összekapcsolva a személyes hit útján megtehető lépésként ismeri fel. Papp Miklós pedig egy másik szempontot mutat fel: az ünneplést mint egyedüllétet gondolatainkkal. Olyan ünneplésről beszél, amely nem új izgalmat és élményeket hoz, hanem új felelősséget: tervezést, hosszú távú gondolkodást és készséget a továbblépésre. Az ünnep végső soron élni tanít.
(Az ünneplés. Jel Kiadó, 2010)
