Így van ez a nagy ünnepekkel, köztük a karácsonnyal is. S talán ennél az ünnepnél a legfontosabb komolyan venni a felkészülési időszakot. Hiszen a „civil szféra” – nem is biztos, hogy tudatosan, rossz szándékkal, sokkal inkább az anyagi haszonszerzés reményében – számtalan módon törekszik elhomályosítani a karácsony igazi értelmét. Immár nem az áll az emberek felkészülésének középpontjában, hogy Isten megváltást ajándékozott az emberiségnek. Elküldte egyszülött Fiát, aki elvállalva a küldetést a betlehemi barlangistálló mélyén kezdődő, s a golgotai kereszt magaslatáig tartó önkéntes áldozatával ténylegesen megváltott bennünket. Ilyen az ő ajándékozó szeretete! Nem lenne szabad ezt elfelednünk.
Egyházunk éppen erre figyelmeztet bennünket, hogy ne feledjük. A figyelmeztetés fontos eleme a karácsonyi böjt. Ez éppen úgy negyven napig tart, mint a húsvét előtti nagyböjt. Sőt, ebben az esetben nem is csak szimbolikus számról van szó, hanem a tényleges negyven napról. Ha komolyan tudjuk venni ezt az időt, akkor odafigyelünk az étkezésünkre. Kissé megszorítjuk magunkat. Nem az önsanyargatás (sokszor téves) eszméjétől vezéreltetve, hanem azért, hogy ha a gyomrunk éhséget jelezne, akkor tudjuk: tudatosan vállaltuk ezt. Mert ezzel akarunk „viszontajándékot” adni a mi Megváltónknak. Ám ha csupán nem ennénk, vagy kevesebbet ennénk, az önmagában még kevés volna. Nem lenne több puszta koplalásnál. Gyomrunk jelzését felfogva valami többet, valami mást, valami jobbat kell cselekednünk, mint eddig. Ez az igazi böjti szellem! Ez az igazi böjti felkészülés a karácsonyra. Mert ez jelent némi visszhangot Isten mérhetetlen, valóban mérték nélküli szeretetére.
S ugyanez érvényes egy másik területre is: az összeszedettségünkre. Aki komolyan tud készülni valami nagy dologra, az nem engedi szétszóródni a figyelmét. Figyeljük csak meg: biztosabban berúgja a tizenegyest az a focista, aki a lövés előtt koncentrál, míg a flegma játékosnak gyakran nem sikerül. Hasonló összeszedettséget láthatunk a súlyemelőknél, de a szakdolgozatát író diáknál is. A siker, az eredmény érdekében ajánlatos összeszednünk magunkat: erőnket, figyelmünket, elszántságunkat. Nem pedig szétszóródni a felszínes, zajos mulatságokban. Erre is figyelmeztet bennünket egyházunk a karácsonyi böjttel. Érdemes nem felesleges tehernek, hanem örömteli időszaknak venni a napjait.
