A skanzen új falukomplexumát Sólyom László köztársasági elnök adta át. A ceremónia utolsó mozzanataként és egyben az ünnepség lezárásaként elhelyezték a káponkában (kis kápolna) a Karancskesziről származó öltöztetős Mária-szobor másolatát. Az ünnepi műsor közreműködője volt a kilencvenegy éves Pál István, a nógrádi dudáshagyományok utolsó képviselője is. A tájegységben többségükben az eredeti helyükön elbontott, majd Szentendrén újra felépített, autentikus épületek állnak, amelyek belső tereiben közel ötezer műtárgy mutatja be a falusi élet egykori eseményeit. Minden tárgyat gondos kutatással választottak ki, és mindegyiket személyes történetek hitelesítik. A házakba betérő érdeklődő perkupai lakodalmas zenét vagy nógrádi dudaszót hallgathat, megrajzolhatja családfáját, megfigyelheti a disznóvágás, a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec sütésének mesterfogásait, de a filkeházi ágyra is leheveredhet, és más bútorokat is kipróbálhat. Néhány leg: a legrégebbi tárgy a novaji házhoz tartozó, 1876-os évszámmal ellátott pad, a legújabb pedig a 2010-ben vásárolt mosógép a cselédház modern időmetszetet is bemutató fürdőszobájában. A legértékesebb műtárgy Kukucska Ernő, az egykori híres nógrádi dudás dudája, a legnagyobb méretű tárgy a csobádi olajütőfából készült, négy méter hosszú szerkezet, a legkisebb pedig a nemesradnóti lakóházban bemutatott nemesi gyűlés tárgyai között szereplő családi pecsétnyomó. Ez a ház a skanzen első olyan épülete, amely a mai Magyarország határain túlról került a gyűjteménybe, abból a felvidéki faluból, ahol Radnóti Miklós édesapja született és Pósa Lajos tevékenykedett. A házak egykori lakóit megörökítő családi fotókból összeállított kiállítás és a táj szokásairól, mesterségeiről szóló filmeket játszó múzeumi mozi további érdekességekkel várja a látogatókat.
sk