Káosz

Tony Giglio film­jé­ben egy bank­rab­lás­nál a bű­nö­zők so­ká­ig úgy vi­sel­ked­nek, ahogy azt meg­szok­hat­tuk: tú­szo­kat ej­te­nek, fe­nye­ge­tőz­nek. Az ak­ció vé­gén azon­ban ki­de­rül, hogy a bank­ból sem­mi nem tűnt el. Csak a rab­lók, de nyom­ta­la­nul. A fel­füg­gesz­tés­ből visz­­sza­hí­vott Con­ners de­tek­tív (Jason Statham) a szo­ká­sos mó­don ered utá­nuk, az if­jú Dekker fel­ügye­lő (Ryan Phillippe) azon­ban Edward Lorenz ká­osz­el­mé­le­té­re hi­vat­koz­va úgy gon­dol­ja, a lát­szó­la­gos fe­jet­len­ség mö­gött fel­fe­dez­he­tő a rend­szer. Csak más­ként kell ös­­sze­rak­ni az ele­me­ket, el­vég­re sen­ki nem tör be va­la­ho­va csu­pán kedv­te­lés­ből.
A fi­a­tal nyo­mo­zó­nak bi­zony iga­za van, itt sem­mi nem az, ami­nek lát­szik. A több­szö­rös csa­var­ral és for­du­lat­tal meg­írt tör­té­net ér­té­ké­ből pe­dig az sem von le sem­mit, hogy el­mé­le­té­vel Lorenz épp a ki­szá­mít­ha­tat­lan­ság­ra hív­ta fel a fi­gyel­met. De hát el­vég­re ez nem is­me­ret­ter­jesz­tő mű­sor, ha­nem kri­mi.