Fotó: Merényi Zita
A Szent Egyed közösség szervezésében a budapesti Jézus Szíve jezsuita templomban augusztus 2-án este tartották azt a közös imaestet, amelyen a 2008-ban és 2009-ben romák ellen elkövetett gyilkosságokra, illetve a pharrajmosra, vagyis a roma holokausztra emlékeztek a jelenlévők. Az eseményen részt vett Székely János esztergom–budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke; Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök; Balog Zoltán református lelkész, az emberi erőforrások minisztere; Gáncs Péter, az evangélikus egyház elnök püspöke; Aaron Stevens skót presbiteriánus lelkész és Radnóti Zoltán rabbi.
2009. augusztus 2-ról 3-ra virradóra kislétai házában, álmában agyonlőtték Balogh Máriát, és súlyosan megsebesítették tizenhárom éves lányát. A bűncselekmény egy hat életet kioltó és tucatnyi sérültet követelő gyilkosságsorozat utolsó epizódja volt. Az áldozatok valamennyien cigányok voltak. Hatvanöt évvel korábban, 1944-ben ugyanezen az egyetlen éjszakán gyilkolták meg az auschwitz-birkenaui haláltáborban addig életben maradt több mint háromezer romát és szintit. Az Európai Parlament 2015-ben ismerte el a második világháború alatt történt roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét, és augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjává nyilvánította.
„Jób könyvének elején Isten megkérdezi a sátántól: Honnét jössz? Szerte bolyongtam a földön, és bejártam azt. A gonosz sok színben, sokféle módon volt jelen a történelemben és van jelen ma is.” E szavakkal kezdte Szőke Péter, a Szent Egyed közösség magyarországi vezetője bevezető elmélkedését. A sátán ott volt Auschwitzban is 1944 augusztusában, de jelen volt Kislétán is 2009-ben. A gonosz ezt megelőzően eljutott Tatárszentgyörgyre, Nyíradonyba, Piricsére, Nagycsécsre, Alsózsolcára és Tiszalökre is. Szőke Péter külön köszöntötte a jelen lévő Fahidi Évát, aki közelről látta az 1944-es szörnyű eseményeket.
A gonosz azóta is folytatja útját. Mintha mindenütt ott lenne. De hol van Isten? – tehetjük fel a kérdést. Hol van akkor, amikor ártatlan emberek halnak meg erőszak, terrorizmus és háborúk következtében? „Vannak kérdések, melyekre nincs emberi válasz” – mondja Ferenc pápa. Csak Jézusra nézhetünk. Jézus válasza az, hogy Isten bennünk van. A gonosznak megvan a maga terve. De a hívő embernek is van stratégiája. Válaszát úgy hívják: testvériség. „Ajánljuk az áldozatokat az Örökkévaló irgalmába és szeretetébe, és kérjük őt, hogy fegyverezze le az erőszakot” – zárta bevezető szavait Szőke Péter.
Gáncs Péter evangélikus püspök három bibliai versről elmélkedett. A Teremtés könyvében kérdezi Isten: „Ádám, hol vagy?” Később pedig Ádám gyilkos fiához fordul: „Káin, hol van a te testvéred?” Az evangéliumban Jézus az őt verő szolgához fordul: „Miért ütsz engem?”
(Jn 18,23) Gáncs Péter visszaemlékezett arra az időre, amikor 2009 márciusában azért gyűltek össze a Deák téri templomban, hogy imádkozzanak a tatárszentgyörgyi áldozatokért. Az erőszak azóta is pusztít, gyilkol a vak gyűlölet. Az első kérdés az édenkertben hangzott el. A válasz így szólt: „Elrejtőztem, mert féltem.” Ma is kerüljük a találkozást Istennel, a másik emberrel. Káinban ez a félelem már gyilkos gyűlöletté torzult. A közöny pimasz és cinikus válasza mindannyiunk számára ismert: „Talán őrzője vagyok az én atyámfiának?” Az Úr Szenvedő Szolgájának kérdését ma is felteheti mindenki, aki erőszakot szenved: „Miért ütsz engem?” Mert te is félsz, mert téged is ütöttek, mert nincs „se Istened, se hazád”, mert a kezedet nem tudod imára kulcsolni?
„Ébresszen bennünket a közöny halálos álmából felelős, imádkozó, együtt érző, együtt szenvedő szeretet. Ámen” – fejezte be elmélkedését Gáncs Péter püspök.
Az imaesten ezután a gyilkosságokat sorra felidézve emlékeztek meg az áldozatokról. Ezt követően a jelenlévők egy-egy mécsest helyeztek el az oltár előtt.
A záró könyörgésekben Balog Zoltán Istentől kért erőt ahhoz, hogy szembe tudjunk szállni a gonosszal, hogy a szeretet erősebb legyen a gyűlöletnél. Radnóti Zoltán azzal fordult az Örökkévalóhoz, hogy adjon nyugalmat azoknak a millióknak, akik erőszak áldozatai lettek. Aaron Stevens azt kérte Istentől, hogy adja meg számunkra a testvériség és a szolidaritás lelkületét, míg Forrai Tamás azért könyörgött Istenhez, hogy segítsen megkülönböztetni a jót a rossztól.
„Mennyei Atyánk. Te vagy minden élet forrása. Hálát adunk, hogy minden embert a magad képmására teremtettél. Akármilyen is a bőre színe vagy a kultúrája” – kezdte záró könyörgését Székely János püspök. „Add meg nekünk, hogy a te szemeddel lássunk, gyógyítsd ki az embert az előítéleteiből! Taníts minket szeretetre és nagylelkűségre!” Szent II. János Pál pápát idézve elmondta, hogy a gonoszságnak egyvalami tud korlátot szabni, ez pedig Isten irgalma. Hálát adott roma testvéreinkért, gyermekszeretetükért, segítőkészségükért és hitükért. Székely János püspök végül azt kérte Istentől, segítse őket abban, hogy meg tudjanak birkózni a szegénységgel.
