A gyakorlatban azonban növekedett az élettársi kapcsolatok elterjedtsége és a házasságon kívüli születések gyakorisága. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az egyes emberek, társadalmi csoportok esetében feszültség keletkezik a gyakorlat és az értékrend között, akkor előbb-utóbb az elvek alkalmazkodnak a gyakorlathoz. Az utolsó éveket éljük, amikor a magyar társadalom negatív folyamatai még megfordíthatók volnának – egy átfogó családbarát társadalompolitika segítségével.
A mai egyeduralkodó neoliberális közgazdaságtan számára a család csak fogyasztási egység. Nem veszi számításba a társadalom újratermelését, a felnövekvő generációk szocializációjának költségeit. Fel kell adni azt a posztulátumot, hogy „hosszabb távon mindannyian halottak vagyunk”. A közgazdaságtan figyelmének ki kell terjednie a magát és környezetét újratermelő társadalomra. Ezen túlmenően a személyi jövedelemadó a kétkeresős gyermektelen családot kedvezményezi, s méltánytalanul bánik a gyermeket vállaló, fiatal munkajövedelemmel rendelkező családokkal.
A jóléti társadalomban a gyermek közjószág – a jövő nemzedékek adófizetési képessége.
A gyermeket nem nevelők olyan juttatásokat is kapnak (nyugdíjat, időskori egészségügyi ellátást), amelynek anyagi alapjait a mostani gyermekek, a későbbi adófizetők fogják megtermelni. Ezek a juttatások tehát csak akkor lesznek biztosíthatók a jövőben, ha elegendő számú gyermek születik-nevelődik – a jelenben. A mai törvények nem segítik ezt elő. A gyermeket vállalók és nem vállalók között láthatatlan újraelosztás zajlik – az előbbiek kárára!
Az azonos neműek párkapcsolatát a család rangjára emelő törvénymódosítást követően a sajtóban már arról írnak, hogy sok lakóparki ingatlanfejlesztő nagy fantáziát lát a regisztrált élettársi kapcsolatban. Berlintől Amszterdamig külön lakóházakat építenek nekik. A melegek vásárlóereje nagyobb, mint a heteroszexuális pároké.
A szabadjára engedett piaci logika nem képes megoldani a legfontosabb társadalmi és környezeti problémákat, sőt maga gerjeszti azokat.
A senki által meg nem választott illegitim Bajnai-kormány és a szocialisták brutális megszorító csomagja mindösszesen ötvenmilliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek.
A gyed átalakítása 10, a gyesé 6, a családi pótlék 17 milliárd forintot, a szociálpolitikai kedvezmény elvétele pedig 20 milliárd forintot. A bevétel nagyjából egyenlő a megépült, völgy nélküli völgyhíd költségének nagyságával, s egytizede sincs a kutyakomédia szintjén megvalósuló négyes metró kiadásainak.
A megszorító csomag azonban családok százezreit hozza lehetetlen helyzetbe. Egy közalkalmazott, pályakezdő házaspártól havonta közel 50 000 forintot von el a Bajnai-csomag, míg egy lakótelepi kisnyugdíjas házaspártól körülbelül 22 000 forintot.
Az úgynevezett válságkezelő program elviselhetetlenül sújtja a többgyermekes családokat. A rövid távú intézkedések hosszabb távon demográfiai katasztrófát okoznak, mert a Bokros-csomag időszakához hasonlóan sokan meg fogják gondolni, hogy gyereket vállaljanak.
Amit az adómódosítások révén elvesznek a családoktól, azt azonnal szét is osztanák a magasabb jövedelműek között, a jövedelemadó alsó sávhatárának emelésével. Azok szenvedik meg jobban a válságot, akik valódi termelőmunkát folytatnak, azok léphetnek tovább könnyen, akik virtuális üzletekben, offshore cégekben érintettek. Vagyis a kormány a milliárdosok, így részben saját pártján áll, részben a multinacionális kenyéradó gazdáién.
A gyes, gyed elvételével sem több munkahely nem lesz, sem a napközbeni ellátást nyújtó gyermekintézmények nem lesznek olcsóbbak, sőt többe kerülnek. Magyarországon a 24 ezer bölcsődei férőhelyből 23 ezer található városokban, mindössze 900 jut a közel 3000 községre. Bölcsődébe a gyerekek 9 százaléka kerülhet. A megszorítások miatt nőni fog az alkoholisták és az öngyilkosok száma, és egyre több gyermek kerül állami gondozásba.
A magyar lakosság 10-15 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy kilakoltatják, elárverezik fejük fölül a lakást. Körülbelül 750 ezren nem tudják törleszteni a hiteleket, míg a közüzemi tartozásokkal rendelkezők száma is 720 ezres. A kilakoltatások és árverések már összefonódtak a bűnözéssel. Az állam tétlenül nézi, hogy a végrehajtások során féláron megszerezhető lakásokból hogyan gazdagszik meg egy szűk csoport.
Több tízezer család és gyermek életét veszélyezteti, hogy nincs áram- és gázszolgáltatás, mert kikapcsolták azt.
Felgyorsult a leszakadás. Először a fekete- és szürkegazdaság munkahelyei szűntek meg, s nagy bajba kerültek az alkalmi munkából élők is. A 10 százalékhoz közelítő munkanélküliség közel félmillió munka nélküli embert jelent, és ez a szám további százezrekkel nőhet. Minden harmadik gyermek szegénységben él.
A kormány korábbi szerzett jogoktól fosztja meg a nyugdíjasokat és a családokat, amikor a szociális ellátást szűkíti. Tipikus költséglefaragó intézkedéseivel a Világbank akaratát hajtja végre, és eközben a harmadik világ végletesen eladósodott országai közé taszítja le hazánkat. A család azonban mindenképpen szükséges feltétele a fejlődésnek.
A család felbomlása a gazdaságot és a társadalmat károsítja, mind az emberi, mind az erkölcsi és társadalmi erőforrásait apasztja, ezáltal pedig növeli a szociális kiadások mértékét.
Egy liberális „szép új világban” a gyermek felnevelése pénzpocsékolás és időrablás, hiszen húsz-harminc év múlva fordul termőre a meghozott áldozat. Minek? Majd importálunk onnan utódokat, ahol bőven van: Afrikából, Ázsiából… A gyermektelen szingli sokkal többet költhet utazásokra, bulikra, plasztikai sebészetre…
Aki felelőtlen intézkedésekkel a reményt adó közösségek életfeltételeit gyöngíti, az súlyos bűnt követ el.
Az életkilátások nemcsak a gazdasági helyzettől, hanem a lelkiállapottól és a kultúrától is függnek. A bizalmatlanság és a pesszimizmus jellemző a magyar társadalomra. Az emberi kapcsolatrendszerek összeomlanak, a megélhetési gondok kerülnek előtérbe. Azok a családok vészelik át könnyebben az egzisztenciális zavarokat, ahol van spirituális kapaszkodó, vallásosság. A megtartó erő támaszt jelent az elveszetteknek. A jövő ezeké a közösségeké. Jelenleg világos jövőképpel rendelkező közösségek csak a történelmi egyházak.
