Játék a múzeumban

Születésének századik évfordulója alkalmából játékos kiállítással tiszteleg Weöres előtt a Petőfi Irodalmi Múzeum. A megmozdult szótár című tárlat valójában játszóház mindazoknak, akiket lenyűgöz anyanyelvünk és a Weöres Sándor-i világ.

A néhány teremből álló kiállítás nem törekszik a hatalmas költői életmű bemutatására. Életrajzi adatokkal sem halmozza el a látogatót, csak a legfontosabb tényeket közli. Ugyanakkor leleményes módon játékra hívja a betérőt. Egy érintőképernyő segítségével például mi is írhatunk verset, néhány méterrel odébb pedig feleleveníthetjük, mit tudunk az időmértékes verselés szabályairól. A Bóbitától a Jancsi bohócig sok-sok versszakon át jelölgethetjük a daktilusokat és spondeusokat, míg bele nem fáradunk. Négy vers ritmusában merülhetünk el így. A sikerélmény leírhatatlan. Bár lehet, hogy ezt a mókát leginkább a magyartanárok, a költők és a zenészek élvezik.


Az utolsó teremben ránk váró pitypang azonban valószínűleg minden látogatót elvarázsol. A digitális technika csodája és a költészet varázslata fonódik itt össze. Ha ráfújunk a pitypangot formázó szerkezetre, pihék kezdenek szállni, amelyek egy kivetítőn verssé állnak össze.

A kiállítás lezárásaként Weöres Sándorral készült interjúkat, róla szóló beszélgetéseket hallhatunk felvételről.

A tárlat termeiben számos képzőművészeti műalkotás is megtekinthető. A falakon a költőről készült rajzok, festmények, valamint köteteinek illusztrációi láthatók. Megcsodálhatjuk többek között Gyulai Líviusz gyönyörű rajzait, amelyeket a grafikusművész a Psychéhez készített, és amelyek méltán meghozták számára az országos elismertséget.

A múzeum kiállításainak szervezői ezúttal is az apró részletekre, a képzelet erejére és a játszani is engedd József Attila-i mondatra alapozták a tárlatot. A maguk és a betérők legnagyobb örömére.