Az ország számos pontjáról és külföldről is érkeztek zarándokok, hogy a nemzeti kegyhelyen együtt imádkozzanak hivatásukért, s áldást kérjenek
„Mit tehetnek a mai, beteg magyar társadalomért a média emberei? Mi teszi a katolikus újságírót, mi különbözteti meg a többiektől?” – sorolta a kérdéseket Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, a püspöki konferencia médiaügyekkel megbízott tagja, az általa bemutatott zarándokszentmise homíliájában. Mint a médiaszakmában dolgozók naponta érzik és tapasztalják: nem könnyű a válasz. Kiss-Rigó László Mózes példáját hozta fel. Mózesét, aki, amíg csak a saját feje után ment, bár jót akart, mégis gyilkossá vált, menekülni kényszerült. Amikor már tudott Isten nevében cselekedni, akkor vált képessé arra, hogy szabadságra vezesse a népét. Mint médiapüspökünk mondta: „A katolikus médiaszakemberek, újságírók akkor tudják szolgálni olvasóik, hallgatóik, nézőik szabadságát – szabadságát a bűntől, a pénztől, a hatalomtól, szabadságát Isten országára -, ha nemcsak a saját kútfejükből, hanem mondanivalójukat az Úrra bízva, az ő kegyelméből merítve szólnak.”
A mátraverebély-szentkúti médiazarándoklat résztvevői Kálmán Peregrin és Dobszay Benedek testvér jóvoltából tájékoztatást kaptak a ferences család nyolcszáz éves jubileumáról és a szentkúti kegyhely történetéről. E történet kezdete a népi hagyomány szerint Szent László királyhoz kötődik. Az ő lovának patája nyomán fakadt a mai Szentkút forrása 1091-ben. Nem sokkal ezután történt az első gyógyulás: a Szűzanya, karján a Kisdeddel, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a forrás vizével meggyógyította. A kegyhely történetének legújabb mozzanata, hogy Erdő Péter bíboros, prímás 2002-ben nemzeti kegyhely rangra emelte Szentkutat.
