Isten muzsikusa

Élettörténetéről és munkásságáról Balás Endre zenepedagógus, kántor tanulmányában olvashatunk kiváló összefoglalást, amely a Jel című elektronikus folyóiratban jelent meg nemrég Akit kínzója is alkotásra inspirált címmel. Írásomban most néhány további, kevéssé ismert momentumot, érdekességet szeretnék felidézni a Páter Tamás Alajos Alapítvány archívuma, korabeli írások és kritikák, valamint személyes élményeim alapján. (A cikk szerzője 1959-től 1964-ig a Kapisztrán gyermekzenekar, majd 1967-ig a Kapisztrán kórus tagja volt.)
Tamás Gergely Alajos a vasárnapi szentmiséken teljesített szolgálaton kívül 1945 és 1960 között kétszázötven művet tanított meg együtteseinek. Nyilvános előadásra száznegyvenháromszor került sor, a Magyar Rádióban pedig huszonöt alkalommal szerepelt a kórus.
Számos ősbemutató fűződik a karnagy nevéhez. Ő mutatta be első alkalommal Puccini Messa di Gloria című művét, Kodály Magyar miséjét, Dvořák Stabat Materét, ­Gounod Szent Cecília-miséjét és Sztravinszkij miséjét is.
A kor legkiválóbb magyar opera- és oratóriuménekesei, például Czanik Zsófia, Gábor Artemisz, Barlay Zsuzsa, Tiszay Magda, Réti József, Bende Zsolt, Jámbor László vagy Várhelyi Endre állandó vendégek voltak a Kapisztrán kórus koncertjein és zenés miséin.
Fennállásának 15. évfordulóján Bach h-moll miséjét adta elő a kórus. Tamás Alajos számos híres kortársával ápolt baráti kapcsolatot. Jó ismerősei közé tartozott például Rajeczky Benjamin, Lukács Miklós, Bálint Sándor, Harmat Artúr, Kodály Zoltán, Lajtha László.
A Filmgyárban rendszeresen felkérték liturgikus tanácsadásra, zenei aláfestések komponálására, játszására. A Magyar Rádióból Fikár László szerkesztő-riporter több alkalommal is felvette a decemberi rorátékat, és a hanganyagot külföldre küldte.
Öregcsertőn, szülőfalujában Tamás Alajos posztumusz díszpolgári címet kapott, iskolát és cserkészcsapatot neveztek el róla.
Alajos atya hatására sokan léptek zenei pályára, s közülük többen a zenei világ kiválóságai lettek. Megemlíthetjük itt Czidra László block­flő­te­mű­vészt, Párkányi István hegedűművészt, Kollár Éva Liszt-díjas karnagyot vagy Bolberitz Tamás karmestert.
Az Alajos atya vezette gyermekkórusban énekelt egykor Bolberitz Pál római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár is.
Páter Tamás Alajos „nem volt papos egyházfi, gyűlölte a formaságokat, nem ismerte a rutinírozott pátosz hangját. Csendes, de mindig meggyőző volt a hangja. Mindenki csodálta higgadt józanságát…” – fogalmazott Alajos atyával kapcsolatban Végvári Vazul, a ferences paptárs.
Rónay László irodalomtörténész, kritikus Egy nagy szándék története című visszaemlékezésében arról is írt, hogy az erős tempót diktáló karmester zenekarával és énekkarával együtt ismerte meg a nagy műveket, s rögtön kialakította magában a koncepcióját is. Miséi szerencsés időpontban kapcsolódtak be a II. vatikáni zsinattal elérkező reform előtti szellembe. Jó érzékkel idézte fel a népi hagyományokat, dallamvezetése korszerű, „fülbemászó” volt. A gyermeki léleknek szóló, ragyogóan hangszerelt Missa Juventutis misében „eltalálta” a hangot – fogalmaz Rónay László. A mű lemezfelvétele a Bartók utáni nemzedék egyik jelentős, a nemzetközi zenei közkincset is gazdagító alkotása lehetett volna, de sajnos elkészítésére mind a mai napig nem került sor.
Édesapám kora gyerekkoromtól kezdve magával vitt a zenés vasárnapi szentmisékre, ahol ő volt a tenor szólam vezetője és szólistája. Feledhetetlenek számomra Alajos atyának a szentmisék végén játszott orgonaimprovizációi. Ott ültem mellette, és ma már érzem és tudom, hogy Lojzi bácsi keze-lába segítségével maga az Isten szólt hozzánk. Pedáljátékát senki sem tudná utánozni. Hallatlanul termékeny zeneszerzői munkásságáról úgy gondolom, hogy – sok más nagy zeneszerzőhöz hasonlóan – sugalmazásként kapta a műveket. Ember önmagától ilyen léptékű alkotásra képtelen lenne ilyen rövid idő alatt.
1995-ben jött létre és tavaly szeptember 19-éig működött a Páter Tamás Alajos Alapítvány, amelynek alapítója és mindvégig hűséges titkára Kovács Márta, Lojzi bácsi unokahúga volt. Az alapítvány szervezésében 1997 és 2007 között nyolcvankét pályázó indult a kórusversenyeken. Kétszáztíz karnagy rendelkezik a Tamás Gergely Alajos-művek kottáival, és harminckét díjat nyertek a pályázók. 2009-ig több alkalommal is emlékhangversenyeket tartottak a budai ferences templomban. 2011 és 2013 között vidéken összesen tizenegy kórus énekelte műveit. 2015-ben nyolc kórus emlékezett meg Tamás Gergely Alajosról.
Köszönet és hála él a szívünkben: a Kapisztrán kórusban eltöltött évtizedek sikereiért, a fárasztó munkával teli gyönyörű élményekért, a próbák, a kirándulások vidám kacagásáért, az esküvők boldog harangzúgásáért, a keresztelők meghitt hangulatáért, a farsangolások önfeledt öröméért, a sok-sok kegyelemért és erőért a megpróbáltatások idején és az árván maradás keserves könnyeiért!
Jelen megemlékezéssel a Kapisztrán gyermekzenekar és a felnőtt kórus egyik egykori tagja szeretne tisztelegni a nagy ferences zeneszerző emléke előtt.

 

Egyes TGA művek hangfelvételei.

TGA összes művének kottája: Liszt F. Zeneműv. Egyetem, Könyvtár Bp. 1061. Liszt Ferenc tér 8.tel: +36 1 341 4788

A cikk szerzője Tamás G. Alajosról 2016. febr.9-én előadást tartott, mely megtekinthető itt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..