Tőosztás mellett magvetéssel lehet szaporítani, ám nemes fajtákat csak úgynevezett F-1 magból nyerünk. Ezt a jelzést általában feltüntetik a tasakon. Az ilyen magokból származó növényt később csak tőosztással érdemes szaporítani, mert begyűjtött magvaiból nem lesz fajtaazonos növény.
A magok elvetésére ősszel kell sort keríteni. Vethetjük közvetlenül az erkélyládába vagy cserépbe, amelyet kint hagyhatunk a szabadban, hiszen a pimpó teljesen fagytűrő. A csírázási idő két héttől egy hónapig terjed.
A tőosztás ideje a tavasz és a nyár. A dús, sok hajtást fejlesztett növényt földlabdástul emeljük ki a cserépből, rázzuk le róla a földet, majd óvatosan húzzuk szét a bojtos gyökérzetet.
Arra is van lehetőség, hogy nyáron zölddugványt készítsünk egy-egy szép példányból. Ehhez tépjünk vagy törjünk le néhány csúcshajtást, és tűzdeljük homok és tőzeg keverékébe. Tegyük a szaporítóládát félárnyékos helyre, és ügyeljünk arra, hogy a föld mindig nyirkos legyen. Őszre már elegendő gyökér fejlődik ahhoz, hogy át lehessen telepíteni az új növényeket cserépbe, erkélyládába vagy a szabadba.
A pimpó közepesen vízigényes, kényes viszont a pangó vízre. Ez utóbbi állapot akkor következik be, ha túlságosan kötött a talaj, és a felesleges víz nem vagy csak lassan tud átszivárogni a gyökérzeten. Ezért célszerű a zsákos, általános virágföldhöz egyharmad rész homokot keverni. A cserépben vagy ládában nevelt pimpó meghálálja, ha tavasztól nyár derekáig hetente tápoldatot is kap az öntözővíz mellé.
