Somos László kaposfői plébános a szegények barátja. A plébánia területéhez tartozó rászorulók között naponta négyszáz adag ebédet osztanak ki. Ő maga több mint húsz éve ismeri a cigányokat, akik a faluhoz közeli két telepen élnek. A cigánypasztoráció jelenlétet, figyelmet, érdeklődést jelent a számára – ezekből a látszólag egyszerű dolgokból, törékeny emberi kapcsolatokból nőtt ki az a sok szép kezdeményezés, amelynek ma már jól látható gyümölcsei vannak. A Kaposmérőhöz közeli másik telepen, Baglas-pusztán vend köszörűs cigányok élnek, akik nem olyan régen még a környéki erdőkben laktak; a felnőttek még az ott felállított sátrakban születtek. Az itt élő népcsoport helyzete nehezebb, mint a kaposfői telepen élőké: a gyerekek nagy része kisegítő iskolába jár, a munkanélküliség százszázalékos, egyik napról a másikra próbálnak boldogulni az emberek. Ezzel együtt – hangsúlyozza a plébános – örömben élnek, a közösség, a család, az összetartozás örömében.
Fotó: Lambert Attila
