Így teljes az élet

– Az egyesülethez nem csak nagycsaládosok csatlakozhatnak. Az alapszabályunkban rögzített célok sokak számára fontosak: az élet és az anyaság tisztelete, a család védelme, a házasság elismerése. Vannak pártoló tagok, akik talán nem is terveznek egy vagy két gyermeknél többet, ugyanakkor egyetértenek az alapértékekkel, amelyeket képviselünk, és önkéntes munkájukkal segítenek céljaink megvalósításában. Lehet valaki várományos tag is, hogyha szeretne nagycsaládos lenni. Illetve vannak másodgenerációs fiatalok is az egyesületben, hiszen az alapító családok gyermekei mára felnőttek – ők alkotják az ifjúsági tagozat magvát. A NOE munkájának – mind helyi, mind országos szinten – három fő területe van: az érdekképviselet, a közösségszervezés, valamint, ami az elmúlt időszakban különösen hangsúlyossá vált, az adománygyűjtés és a segítségnyújtás. Az egyik jelmondatunk: A nagycsalád is az első gyermekkel kezdődik. Ami a nagycsaládoknak jó, az egy fiatal, egygyerekes házaspárnak is jó. De sokszor kiállunk olyan ügyekért is, amelyek valójában mindenki érdekét szolgálják, mint például a szolidaritás alapú társadalombiztosítás vagy az energetikai pályázatok körének szélesítése. A közösségszervezésben helyi szervezeteinknek van fontos szerepük, de az érdekképviselet terén is nagy eredményeket érnek el. Ennek szép példája a kismamabérlet, amelyet nem egy vidéki városban előbb bevezettek, mint a fővárosban.

– Önt két hónapja választották meg a NOE elnökének. Mit tudhatunk a családjáról?
– A „legkisebb” nagycsaládosok közé tartozom, három fiam van. Nagyon sok energiát igényelnek, igazi fiúk, de mindegyikük nagy öröm. Szerettünk volna még nagyobb családot, de sajnos nem lehetett. Van, hogy megkérdezik, miért vállaltunk három gyermeket. Mindig visszakérdezek: melyiket hagytuk volna ki? Mindegyiküknek megvan a maga értéke.
Végzettségem szerint biológia-földrajz szakos tanár vagyok – sajnos úgy alakult, hogy nem tudtam elhelyezkedni a szakmámban. Most otthonról végezhető – ebből a szempontból ideális – munkám van. A férjem erősáramú villamosmérnök, egy vezető energetikai cégnél dolgozik. Már amikor megismerkedtünk, tudtuk, hogy mindketten nagycsaládot szeretnénk. A férjem testvérének is három gyermeke van, sok időt töltünk együtt velük, amit azért tartok fontosnak, mert egy ember életében nemcsak a szűk családja az érték, hanem a tágabb nagycsaládja is.

– Az érdekképviselet mellett a NOE fontos célja a társadalomban tapasztalható családellenes légkör megtörése. Tapasztalható a közgondolkodásban pozitív változás e téren?
– Úgy látom, igen. A médiában általában a vezetőség és a szakértőink jelennek meg, és a visszajelzések a legtöbb esetben pozitívak. Ugyanakkor helyi szervezeteink munkája e téren is nagyon fontos, hiszen egy közösség, egy település belőlük általánosítja a nagycsaládokról alkotott képét. Az a tapasztalat, hogy ahol működik NOE-csoport, és az emberek látják: vannak szülők, akik amellett, hogy több gyermeket nevelnek és dolgoznak, még a közösségért is tesznek valamit, ott pozitív kép alakul ki. Az elmúlt negyven-ötven évben kialakult egy téves feltevés, miszerint a nagycsalád egyenlő a mélyszegénységgel. Sajnos erre is van példa, de alapvetően nem igaz ez az állítás. Sokan vélik úgy, hogy akik sok gyermeket vállalnak, felelőtlenek, vagy hogy csak egy gyereknek tudnak „mindent megadni”. Mi a NOE-ban úgy látjuk, hogyha mindkét szülő felelősséget vállal a gyermekeiért, akkor több gyermeket is fel lehet nevelni tisztességben.

– Céljaik elérésében, munkájukban milyen segítséget kapnak az egyházaktól? Van valamiféle együttműködés?
– A NOE sokszínű szervezet – vannak vallásos és nem vallásos tagjai. Főleg az értékek mentén találkozunk az egyházakkal. Legutóbb például a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény kapcsán működtünk együtt, a házasság védelmében. Sokszor összefogva, együtt segítünk a bajba jutott családokon. Itt megint utalnék a helyi szervezetekre, hiszen regionális szinten általában szorosabb az együttműködés. Több csoportunk templomi közösségből indult ki, és keresztény szellemben működnek, miközben természetesen nyitottak, tehát nem csak vallásos nagycsaládosok tartoznak hozzájuk. Sokszor pedig egészen prózai oka van az együttműködésnek, például egy kistelepülésen általában a templomnak van olyan kulturált közösségi helyisége, ahol a nagycsaládosok is összejöhetnek.

– Évek óta hallani a demográfiai problémákról. Ön szerint melyek a népességcsökkenés legfontosabb okai?
– Magyarországon meglehetősen későn ébredtek rá a népesedési problémára. Sok szó esik a szingli életformáról, amely egyfajta önző magatartás, hiszen legtöbbször az táplálja, hogy valaki hozzászokott a kényelmes élethez, amelyben senki másért nem kell felelősséget vállalni, semmiről nem kell lemondani. Általában nők esetében beszélünk erről, de a férfiak között ugyanúgy jelen van ez a gondolkodásmód, sőt, sokszor fiatal párok körében is. A NOE elnökeként, de a budapesti XVI. kerületi helyi szervezet vezetőjeként is sok fiatallal találkozom, és azt látom, Magyarországon nem ez a legnagyobb gond. Sokkal súlyosabb probléma, hogy nagyon nehézzé vált a munkavállalás, illetve egy mai fiatalnak gyakorlatilag nincs esélye saját lakáshoz jutni. Holott az első gyermek vállalásának legfontosabb feltételét a fiatalok nagy része ebben látja. Még néhány évvel ezelőtt is belevágtak a párok a hitelfelvételbe, de a gazdasági válság miatt ma már ezt sem merik megtenni. Ráadásul Magyarországon olyan alacsonyak az átlagjövedelmek, hogy egy kereset nem elég a család fenntartásához. Sok nő nem vállalja a szüléssel járó jövedelemkiesést.

– Milyen megoldási javaslatai vannak a NOE-nak?
– A lakáshoz jutás terén úgy gondoljuk, két irányba lehet elindulni. Az egyik, hogy a magántulajdonhoz segítjük a fiatalokat, akár a vásárlás, akár az építés támogatásával. Mivel az ingatlanárak nagyon magasak az átlagjövedelmekhez képest, nem lehet elkerülni, hogy hitelt vegyenek fel a fiatalok. De mindezt sokféle módon meg lehet könnyíteni, például állami támogatottságú, kedvező kamatozású hitelkonstrukciók kidolgozásával, a vissza nem térítendő támogatások megemelésével, a megelőlegezett szocpol visszaállításával. A másik irány a bérlakások számának növelése. Ma önkormányzati lakáshoz jutni gyakorlatilag lehetetlen. Kevesen tudják azonban például azt, hogy ha egy magánszemély az önkormányzaton keresztül adja ki a tulajdonát – bár nem kérhet olyan magas bérleti díjat, mint egyébként, a bevétel nem adóköteles. Az önkormányzatok előtt pedig – úgy gondoljuk – két út áll: egyrészt a lakásvásárlás, másrészt az önkormányzati tulajdonú társasházak építése. Fontos az anyák munkaerő-piaci részvételének segítése és pozitívabb megítélése. Több rugalmas, valamint részmunkaidős állásra van szükség, az otthon végezhető munkalehetőségekről nem is beszélve. A gyermekek napközi ellátása terén a többi európai országhoz képest nagyon jó helyzetben vagyunk, hiszen szinte csak nálunk van térítésmentes bölcsődei és óvodai ellátás, ráadásul magasan képzett szakemberekkel. A gond az, hogy nincs elég hely: új intézményeket kell nyitni, vagy bővíteni kell a meglévőket. Az önkormányzatok állami segítség vagy pályázatok nélkül nem tudják ezt megoldani, de bízunk abban, hogy az új kormányzat belátja, ez olyan befektetés, amire muszáj pénzt fordítani, hiszen az a generáció, amely nem születik meg, később már nem pótolható. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen valódi választási lehetősége egy anyának: vagy otthon marad, vagy visszamegy dolgozni. Ismerjük el, ha valaki úgy dönt: nem vállal állást a gyermeknevelés mellett, és tekintsük az otthon töltött éveket is értékes időnek. De azt is el kell ismerni és támogatni kell, ha valaki bármilyen okból úgy dönt, munkát vállal a gyerekek mellett, és nem szabad, hogy ő emiatt „rossz anyának” érezze magát.

– A most említett gondolatok valamilyen formában mind megjelennek a Nemzeti Együttműködés Programjában…
– Valóban, ismerősek a mondatok, ami nagyon jó. Már a kormányprogram bevezetőjében kifejtik: a gyermek nemcsak magánérdek, hanem közjó is. Ez olyan alapelv, amelyet a NOE is vall, és amely jó kiindulási pont. Valójában nem mi vesszük át a kormányprogram mondatait, hanem abban szerepelnek olyan gondolatok, amelyeket mi már évek óta hirdetünk.

– A kormányprogram mellett sok szó esik a kilátásba helyezett családi adózásról is…
– Valójában családbarát adózásról van szó, tehát az egykulcsos rendszerben a gyermekek után járna adókedvezmény. A NOE már évek óta hangoztatja: ténylegesen lendítene a gyermekvállalási kedven egy ilyen konstrukció. Számos kritika érte az elképzelést, mondván, előnyben részesíti a nagycsaládosokat, illetve azokat a családokat, amelyeknek eleve magasabb a jövedelme. De ez nem valamiféle jutalom, hiszen a gyermekek születése össztársadalmi érdek. A másik kritika, hogy elesnek az adókedvezménytől azok, akik családosok ugyan, de nincs munkából származó jövedelmük, vagy az olyan alacsony, hogy nem adóznak. Számukra mindenképpen biztosítani kell valamiféle szociális támogatást. De fontos, hogy külön kezeljük a család- és a szociálpolitikát. A családok nem azért kapnának adókedvezményt, mert rászorulók, hanem azért, mert többet vállaltak a közterhekből, és a gyermekek felnevelésével hozzájárulnak a közjóhoz.

– A családi pótlékhoz jutás feltételeiben is változás várható, hiszen a gyerek iskolába járásához kötnék…
– Ez rövid távon rossz lesz a családoknak, de ha célt ér, és több gyermek jár majd iskolába, akkor hosszú távon nagy eredményeket hozhat. Hiszen nem szabad fenntartani egy olyan rendszert, amely megengedi, hogy a szülők esetleg semmit se tegyenek gyermekeik taníttatásáért, szakmához jutásáért, és ezáltal felnőjön egy újabb szociálisan hátrányos helyzetű nemzedék. Nagyon gondosan meg kell majd vizsgálni minden esetet. A törvény hatályba lépésének együtt kell járnia a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok megerősítésével. És ez nagyon nagy odafigyelést igényel majd az iskoláktól is.

– Politikai döntésekkel valóban növelni lehet a gyermekvállalási kedvet?
Minden családnak egyedi története van. Központi segítséggel nyilván csak részben lehet megoldani a gondokat, de vannak olyan lépések, amelyeket egy kormányzat meg tud tenni annak érdekében, hogy több gyermek szülessen. Egy fiatal, gyermekvállalásra készülő pár számára nagyon fontos a stabilitás, hogy legyenek olyan programok, amelyek hosszú távon garantálnak valamiféle anyagi biztonságot és társadalmi támogatást. Az elmúlt években nagy adag optimizmus kellett ahhoz, hogy valaki családot alapítson. Nehéz megindokolni, miért vállal valaki gyermeket, de aki megtette, mind azt mondja: így teljes az élete.

– A NOE tagja a Családbarát Munkahely Díj bírálói testületének, és évente saját különdíjat is adnak e kategóriában. Milyen egy családbarát munkahely?
– Figyelembe veszi, ha egy alkalmazott gyermeket nevel, és megkönnyíti a helyzetét. Rugalmas munkaidőt biztosít, illetve lehetőséget arra, hogy a munkavállaló bármikor ki tudja venni a szabadságát. Programokat szervez, amelyen a családtagok is részt vehetnek, vagy különböző sportolási lehetőséget, szabadidős tevékenységet biztosít. Üdülési csekket ad, esetleg saját üdülője van. Nagyobb vállalatoknál arra is van példa, hogy saját bölcsődét, óvodát tartanak fenn. Illetve ami nagyon fontos, hogy egy családbarát munkahely visszavárja a kismamákat, sőt továbbképzéseket vagy munkába visszavezető programokat biztosít. Ezek a cégek rájöttek egy nagyon fontos dologra: ha a munkavállaló életében összhangban van a munka és a család, akkor jobban teljesít, és hűségesebb is lesz a céghez.

– Egyéni szinten, magánemberként hogyan segíthetjük a családokat?
– Nagyon fontos, hogy a gyermeket vállaló ember úgy érezze, környezete támogatja. Ez sokszor apróságokon múlik, például, ha segítik a babakocsis anyukát a közlekedésben. Vagy ha van kihez fordulnia a kismamának, ha otthon segítségre van szüksége. Lényeges, hogy a helyi közösségben odafigyeljenek a családokra, egyrészt meglássák a problémáikat, másrészt programokat biztosítsanak, amelyekre kisgyerekekkel el lehet menni. Az a tapasztalat, hogy ha egy család életében bármilyen baj adódik, igazi segítséget mindig a helyi közösség tud nyújtani.