A II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozata kétségkívül mérföldkövet jelent a vallásközi párbeszéd történetében, ám a helyzet azóta nemcsak változott, hanem még összetettebb lett. Egyrészt az európai multikulturalizmus – a globalizációra adott sajátos válasz – miatt. Sok európai vezető még mindig úgy látja, hogy az identitások ütközésére az a válasz, ha az embereknek nincs identitásuk. Nyilvánvaló azonban, hogy ez zsákutcába vezet. Semmilyen problémát nem lehet megoldani azzal, ha letagadjuk Európa kulturális gyökereit, leginkább a kereszténységet. A másik összetevő a fundamentalizmus, amely napjaink egyik legnagyobb gondja. Ahhoz, hogy ezt a kérdést rendezni tudják, a döntéshozóknak egyrészt ismerniük kell a vallásokat, másrészt képesnek kell lenniük a megkülönböztetésre is, hiszen a vallásos emberek elenyésző része viszonyul ilyen radikálisan a hitéhez.
A szerző a XX–XXI. század fordulóján született megnyilatkozásokat és dokumentumokat ismerteti könyvében. A „történeti tudatosság, a globalizáció és az inkulturáció” hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, melyekre az egyháznak újra és újra válaszolnia kell. Miként illeszkednek bele más vallások a krisztusi üdvrendbe? Miben tér el a kereszténység más vallásoktól? És a legfőbb kérdés: Hogyan állíthatjuk Krisztus egyetlenségét és kizárólagosságát anélkül, hogy megsértenénk a többi vallás alapítóját? A felvetett dilemmákra a teológia mellett – mint például Jacques Dupuis vagy Peter C. Phan művei – az egyházi tanítóhivatalnak is megoldást kell találnia. Kránitz Mihály könyve függelékében számos olyan megnyilatkozást közöl, melyekből a katolikus hívek mellett más vallások képviselői is hitelesen tájékozódhatnak arról, hogy az egyház milyen módon közelít napjainkban a vallásközi párbeszédhez. Megtaláljuk itt többek között a 2002-ben, az assisi békeima-találkozón elhangzottakat, valamint a XIII. Általános Püspöki Szinódus dokumentumát a keresztény hit átadásáról (2012). A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának ajánlása (2011) azért érdekes és egyedülálló, mert azokat a szempontokat tárja a keresztény hívő elé, melyeket a más vallásokkal való találkozásnál érdemes figyelembe venni. Kiemelkednek a közölt szövegek közül azok, amelyek Ferenc pápa gondolatait ismertetik, hiszen így összegyűjtve ezekkel máshol még nem találkozhatott az olvasó.
„Bátorság kell ahhoz, hogy igent mondjunk a találkozásra, és nemet a szembenállásra.”
