Pápua Új-Guineából és Indiából, Koreából és az Amerikai Egyesült Államokból, Libanonból és Magyarországról érkezett keresztények, hívő ausztrál őslakosok, Olaszországból kivándorolt sydney-i lakosok imádkoznak együtt. A Szentlélek erejében bízva megerősítést, biztatást keresnek hitük számára a lelkipásztorok − közülük is legfőképpen a rendezvény tejes időtartamára Sydney-ben tartózkodó XVI. Benedek pápa − szavaiból, de egymás tekintetéből is. A zarándokok nap mint nap megvallják hitüket a multikulturális világvárosban, Sydney-ben, amely a 2000. évi olimpia és számos más világesemény után történelmének legnagyobb eseményeként ünnepli a július 15. és 20. között zajló ifjúsági találkozót. Ezáltal ugyanis Ausztrália eddigi legjelentősebb győzelmét arathatja a többi kontinenstől elválasztó „távolság zsarnoksága” felett. Most Sydney-n a világ szeme, a globális média figyel: elsősorban a pápa szavaira. XVI. Benedek az ifjúsági világtalálkozóra írt levelében a Szentlélekről tanít, és a misszióra buzdít. Mielőtt a Vatikánból elindult repülőgépével az ausztrál kontinensre, a pápa imádkozott a találkozó sikeréért, és azért fohászkodott, hogy a Lélek töltse el a fiatalokat Isten és a felebarát iránti szeretettel, valamint a tanúságtételhez szükséges bátorsággal.
A pápa érkezése
Július 13-án, helyi idő szerint délután három órakor Sydney közelében, egy katonai repülőtéren leszállt a pápa gépe, és a találkozó megkezdése előtt a szentatya néhány napos pihenését töltötte az Opus Dei richmondi tanulmányi központjában. A pápa kilencedik − eddigi leghosszabb − nemzetközi apostoli útján számos formában találkozik a fiatalokkal, ahogy arról előző lapszámunkban írtunk. Többek közt naponta sms-t küld a zarándokoknak, amelyet a helyi vezető telefontársaság „juttat” célba. A hét közepén, csütörtökön tartja első beszédét, és a találkozó végén, a mostani vasárnapon szól utoljára a zarándokokhoz. Erre az alkalomra, azaz a záró szentmisére a szervezők mintegy félmillió emberre számítanak, akik a sydney-i lóversenypályán, illetve az annak közelében lévő centenáriumi parkban gyűlnek össze. Itt hangzik el annak a városnak a neve is, ahol majd három év múlva a következő világtalálkozót rendezik.
Az ünnep városa
Sydney-t már a hét elején ellepték a zarándokok, de a jó szervezőkészségükről híres ausztrálok mindenre felkészültek. Már a múlt vasárnap megjelentek a városi metrómegállókban az óriásplakátok, amelyek arra buzdítják a lakosokat, hogy hagyják otthon autóikat, és a következő napokban válasszák a tömegközlekedési eszközöket úti céljuk eléréséhez. Az utolsó sor a plakát szövegében: Sydney az ünnep városa. Valóban, a nagyváros számos pontján, parkjaiban, keresztény templomaiban, egyetemi campusaiban számos, a találkozóhoz kapcsolódó rendezvény várja az érdeklődőket, filmfesztiváltól kezdve, szabadtéri koncertekig, a fiatalokat érdeklő, és napjaink aktuális témáit felvető kerekasztal-beszélgetésektől kezdve utcai performance-okig − a hitről, az életről szólva, nemcsak keresztényeknek, hanem mindenkinek. Megtekinthető a II. János Pál pápa által a fiataloknak 1984-ben átadott kereszt is (a vele zarándokló ikonnal együtt), amely az előző, kölni világtalálkozó óta járja „világkörüli” útját Sydney felé, hogy az adott országban megerősítse a keresztényeket hitükben. Aki teheti, ellátogathat a hivatások expójára is, ahol megismerkedhet az egyházban vállalható szolgálatok sokszínűségével, vagy csendes imában fordulhat − ahogy azt sokan teszik is − a fiatalon elhunyt és II. János Pál pápa által boldoggá avatott Pier Giorgo Frassatinak Torontóból Sydney-be hozatott és a St Mary-katedrálisban elhelyezett testereklyéje előtt. Ugyanitt elolvashatja az Ausztráliában boldoggá avatott Mary MacKillop életrajzát, és megcsodálhatja a városszerte ismert portréfestő új művét, a Dél Keresztjének asszonya, a keresztények segítője című festményét is, amelyet George Pell bíboros, Sydney érseke leplezett le a múlt pénteken, lelkes közönség előtt. A bíboros őszintén reméli, hogy az ifjúsági találkozó megújulást hoz az ausztrál egyház számára és jelentős spirituális hatással lesz általában az ausztrál lakosokra is. Persze vannak − és egy multikulturális nagyvárosban ez talán nem újdonság − elégedetlenkedő hangok is, pápaellenes, egyházellenes megszólalások, kisebb demonstrációk.
A megújulás reménye – Mindez azonban egy kisebbséget érint, amelyet egy hatalmas többség ellensúlyoz, a zarándokoknak szállást adó családok, és a fiatalokkal szimpatizáló, kedves és előzékeny sydney-i lakosok, akik nem mellesleg a pápára is kíváncsiak. Mindent egybevetve a találkozónak számos gyümölcse, pozitív eredménye lehet, amelyek közt az egyik legjelentősebb az, amely Óceániát érinti. Az óceániai főpásztorok szerint a szigetvilág egyházai megújulásra várnak. Jelentős hatással lehetnek a folyamatokra a pápa azon szavai is, amelyek a negyvenezer éves kultúrával rendelkező ausztrál őslakosok társadalmi integrációjával kapcsolatos – már megkezdett, de hatásában még messze nem kielégítő – politikai tetteket sürgetik. Sydney lakosságát megmozgató rendezvény a hét közepén sorra kerülő keresztút is. A stációkat a város központjában állították fel, és a helyszíneken száz fős team adja elő a drámai cselekményeket.
