Az elsőbe tartozik a Kisebb Testvérek Rendje, akiket mi ferenceseknek hívunk, valamint a minoriták és a kapucinusok, a másodikba pedig a klarisszák. A harmadik rend is a ferences család szerves része, reguláját 1221-ben az assisi szentjétől kapta. A Ferences Világi Renden kívül magában foglalja azokat a szerzetesi közösségeket, amelyek konstitúciója a harmadik rend számára írt regulán nyugszik. Sorozatunkban most közülük az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációt mutatjuk be.
A magyarországi alapítású szerzetesrendet leginkább a Budapesti Szent Ferenc Kórház által ismerhetjük, amelyet hetvenkét évvel ezelőtt a kongregáció alapított. A közösség hivatása elsősorban betegápolói, s életük ma is szervesen összekapcsolódik a kórházzal: a fenntartói feladatokon túl gondoskodnak a betegek lelki gondozásáról, illetve részt vesznek a betegápolásban is
– A szakmaiság mellett emberközpontú betegellátást szeretnénk biztosítani a kórházban Dr. Trombitás Zoltán főigazgatóval, illetve az egész vezetőséggel együtt – fogalmazta meg Velebny M. Lucetta tartományfőnöknő. – Az egészségügy változásai erre a kórházra is nagy hatást gyakorolnak, újabb és újabb kihívások elé állítanak minket. Bízva a Gondviselésben és a jóakaratú emberek segítségében, reméljük, hogy továbbra is sok ember számára tudunk testi-lelki enyhülést nyújtani. Ugyanakkor felelősséget érzünk a dolgozók és a betegek evangelizálásáért is. Szeretnénk, ha a kórházban töltött idő alatt mindenki megtapasztalhatná a Legfőbb Jót.
Ennek talán legfontosabb eszköze éppen az emberséges betegápolás, az odafigyelés. A nővérek ezen túl minden délután rózsafüzért imádkoznak a betegekkel, valamint szombat kivételével mindennap szentmisét is biztosítanak az intézmény kápolnájában, amelyet a kórház lelkésze, Wojtonis Márk lazarista, illetve vasárnap Benkő Antal vagy Szabó Ferenc jezsuita mutat be. Hétfőnként a kórház kápolnájából sugározza a Mária Rádió a betegek imáját a betegekért. Nagy ünnepek alkalmával pedig meghívott vendégek tartanak előadást, tanúságtételt a kórházban.
„Célunk Krisztus szolgálata, az ő szegény, beteg és elhagyatott fivérei és nővérei személyében”- szól a rend konstitúciója. A közösség hivatása ennek szellemében a betegápoláson túl tanító-nevelői és egyházi szolgálatra is szól
– Szegényeknek nemcsak azokat tartjuk, akik anyagi nehézségekkel küzdenek vagy hátrányos helyzetűek. Náluk is szegényebbek talán azok, akik bár a világ szemében, a társadalomban betöltött szerepüknél fogva gazdagok, istenkapcsolatuk azonban nincs vagy gyenge. Ilyen szempontból a hitoktatás is a szegények szolgálatának egyik formája – mutatott rá Lucetta nővér. – Magyarországon jelenleg egy nővérünk sem tanít iskolában, és a kicsi létszám miatt egyházközségi szinten is csak minimális szolgálatot tudunk vállalni. Más tartományban, például Szlovákiában több nővérünk hitoktató általános és középiskolákban, illetve egészségügyi szakközépiskolában is tanítanak.
A kongregációt az osztrák származású Brunner Anna Margaréta alapította 1894-ben, Budapesten. A ferences közösségben élő nővér betegápolóként dolgozott kórházban és magánházaknál, így került Magyarországra. A szerzetesrendek feloszlatásakor, 1950-ben kétszázötven nővérnek kellett elhagynia munkahelyét és kolostorát. Budapesten 1999 szeptemberétől vannak újra jelen Assisi Szent Ferenc leányai, a fővárosban van a magyar tartomány egyetlen kolostora. Jelenleg tizenhárman laknak itt, közülük egy ideiglenes fogadalmas és egy posztuláns, azaz jelölt. A rendházon kívül még nyolc idős nővér él Budapesten, vidéken, illetve Németországban.
– Idős, már nem aktív nővéreink is pótolhatatlan szolgálatot teljesítenek. Ők, akik hosszú éveken át szolgálták a szenvedő Krisztust a betegekben, rendünk karizmájának őrzői – hangsúlyozta Lucetta nővér. – Közösségünket csendes jelenlétükkel, imában való hűséges kitartásukkal gazdagítják. Életük utolsó szakaszában járva segítenek tudatosítani mindannyiunkban, hogy zarándokúton vagyunk az atyai ház felé, tanítanak bennünket, hogy előrehaladjunk a lényeges dolgok meglátásában, összeszedetten készüljünk a Jézussal való találkozásra, és tanúságot tesznek arról, hogy a hitből fakadó remény maradandó gyümölcsöt terem. Aktív tevékenységüket felváltja az egyszerű, Isten jelenlétében való létezés, amely életünk értelmét emeli ki – ahogy Szent Ferenc mondta: „Istenem, én mindenem!”
A pápai jogú rend, amelynek kezdetektől az assisi szent volt a lelkiatyja és pártfogója, 1940 óta tagja a ferences családnak. – Szent Ferenc az evangéliumot tartotta élete alapjának. Mi, lelki leányai is törekszünk az evangélium szerint élni, azt tekintjük legfőbb törvényünknek – fogalmazta meg Velebny M. Lucetta tartományfőnöknő. – Felebarátunkat úgy kell szeretnünk, mint önmagunkat, s ez azt jelenti, hogy úgy kell ápolnunk is. Lelkiségünk fontos eleme az alázat: úgy szolgálni a betegeket, mintha uraink lennének. Igyekszünk számukra lelki megkönnyebbülést is nyújtani. Erőszakmentesen, de bátran beszélünk velük a hitről, megpróbálunk nekik segíteni a halálra való felkészülésben, kérésükre biztosítjuk a szentségek felvételét. Hiszen – ahogyan a harmadik rend regulája is megfogalmazza – „a testvérek és nővérek hivatása ugyanis arra szól, hogy a sebeket gyógyítsák, a sérülteket bekötözzék, és a tévelygőket visszahívják. És bárhol is vannak, emlékezzenek arra, hogy magukat testükkel együtt átadták a mi Urunk, Jézus Krisztusnak.”
