A 2000-es látogatás óta eltelt időben a katolikus–ortodox párbeszédben számos előrelépés történt, különösen az egyházak erkölcsi és társadalmi tanítása terén való együttműködést illetően. Bartolomaiosz pátriárka közreműködésének is köszönhetően az utóbbi években elindult a párbeszéd egy új formája, az Európai Katolikus–Ortodox Fórum. Három találkozót követően, amelyeken a család, az egyház és állam viszonya, valamint a gazdasági válság volt a téma, bebizonyosodott, hogy rengeteg lehetőség van a közös tanúságtételre. Erdő Péter bíboros hasonló eredményeket vár a júniusi minszki találkozótól is, amely a békére és az emberiség javát szolgáló keresztényi kötelességre fókuszál.
Az utóbbi években az európai katolikus püspökök és – az európai keresztény egyházakat tömörítő – KEK közötti együttműködés is nyugodt és konstruktív módon folytatódott. Különösen barátivá vált a viszony Emánuel metropolita vezetése alatt. 2007-ben az európai ökumenikus találkozónak Nagyszeben adott otthont, amelyen Bartolomaiosz pátriárka tartott kiváló beszédet. Tavaly Budapesten került sor a KEK találkozójára, idén májusban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa a KEK-kel együtt Athénban tart találkozót a cigánypasztoráció témájában. A magyar katolikus egyház és az egész társadalom számára ez különösen jelentős kérdés. Cigány testvéreink jó része a hazai keresztény egyházak tagja.
Erdő Péter megköszönte Bartolomaiosz pátriárka segítségét a közösen szervezett programokban, kiemelte ezek közül a milánói ediktum 1700. évfordulójának alkalmából tavaly Isztambulban megtartott nemzetközi kongresszust. A bíboros hangsúlyozta, hogy valamennyi keresztény egyház közös aggodalma az egyház szabadságának helyzete a mai világban. Az MKPK elnöke legvégül a pátriárka teremtésvédelem terén tett erőfeszítéseit méltatta.
Bartolomaoisz ökumenikus pátriárka üdvözlő beszédében rámutatott, különös öröm, hogy testvérek között lehet most, amikor a keresztény egyház belép a nagyböjtbe, az imádság, a böjt és az elmélkedés idejébe, hogy felkészüljön Urunk feltámadásának legszentebb ünnepére. Ebben az időszakban érkeztek Budapestre, hogy aláírják a magyarországi exarchátust érintő egyezményt az Ökumenikus Patriarkátus és Magyarország között.
Az egyezmény aláírása mindkét fél számára történelmi pillanatnak számít, különösen napjainkban, amikor az értékek válságának korát éljük – emelte ki az ortodox pátriárka.
Az Ökumenikus Patriarkátus és az egész ortodox egyház továbbra is fenntartja az 1980-tól folyó hivatalos teológiai dialógust a római katolikus egyházzal, „lélekben és igazságban”, hasonlóképpen a más egyházakkal és felekezetekkel folytatott kétoldalú párbeszédhez. A konstantinápolyi egyház ebben a tekintetben mindig törekszik a jó kapcsolatokra, melyek a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapulnak. Napjainkban a világot érintő súlyos problémák miatt a keresztény világnak még inkább szüksége van a dialógusra és az egységre, mint eddig valaha – hangsúlyozta Bartolomaiosz.
Az ökumenikus pátriárka a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai előtt kifejezte, nagy megindultsággal és örömmel várja a közelgő jeruzsálemi találkozást Ferenc pápával. VI. Pál pápa és Athenagorasz ökumenikus pátriárka ötven évvel ezelőtti találkozója kezdőpontja és mérföldköve volt a két egyház közötti kapcsolat fellendülésének – lezárta a csend évszázadait, és megnyitotta a kommunikáció és párbeszéd útját. Minden párbeszéd, mely önmagában jóakaratból születik, Istennek tetsző, függetlenül annak végeredményétől.
Bartolomaiosz kifejezte reményét: a magyar kormánnyal való egyezmény aláírása, a hosszú ateista időszak után, egy lépés, amellyel Magyarország újra erősíti kapcsolatát történelmi múltjával, egy lépés a keresztény gyökerekhez való visszatérésben, csakúgy, mint az apostoli üzenethez és az evangélium szelleméhez, amelyeket Szent Cirill és Szent Metód kezdettől hirdettek.
A látogatáson jelen lévő Arszeniosszal, Ausztria metropolitájával, Magyarország és Közép-Európa exarchájával együtt a pátriárka kifejezte meggyőződését, hogy az egyezmény aláírása új fejezetet nyit az egyházak közötti kapcsolatban, és lehetőséget ad azok szélesítésére és fejlesztésére, a magyar nép hasznára és épülésére.
Beszédének végén az ökumenikus pátriárka a keresztény hit és hívek védelmére szólított fel, különösen a Közel-Keleten, Afrikában, és aggodalmát fejezte ki a Szentföld helyzetét illetően.
