Az érsek által vezetett testület ezekért az emberekért dolgozik: az ő feladatuk az elvándorlók, a menekültek, az emberkereskedelem áldozatai, a nomádok, a cirkuszosok, a vásárosok, a külföldön tanuló diákok, tengerészek, halászok, a polgári légiközlekedés, az országutak munkásai és végül, de nem utolsósorban a zarándokok lelkipásztori szolgálata. Az 1988-ban született, Pastor bonus kezdetű apostoli konstitúció ezt a pápai tanácsot bízta meg az azon való munkálkodással, hogy a vallási, tanulmányi és nyaralási célú utazások egyaránt elősegítsék a hívek vallási és erkölcsi fejlődését.
 |
|
A népi vallásosság példáit mutatta be az idén kilencvenéves Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató (Fotó: Bókay |
Tavaly ősszel Santiago de Compostelában a zarándokhelyek lelkipásztori szolgálatáról rendezett világkongresszuson felmérték a kegyhelyek pasztorációs helyzetét, és tanácsokat fogalmaztak meg a fejlődő és a szabadság hiányától szenvedő országok számára.
 |
|
Orosz Lóránt, a Sapientia Egyetem rektora, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök
és Várnai Jakab ferences elöljáró a konferencián
(Fotó: Bókay) |
A kongresszusra XVI. Benedek pápa üzenetet küldött, amelyben a világ evangelizálásának fontosságát hangsúlyozta. Ennek elengedhetetlen formái a kegyhelyekre irányuló zarándoklatok. Az egyházfő öt pontban foglalta össze, hogy a zarándoklatok miként segíthetik az emberek evangelizációját. Ki kell használni a zarándoklatok vonzerejét, oda kell figyelni, hogy miként fogadják a kegyhelyekre érkezőket, rá kell hangolódni a zarándokok szívéből feltörő kérdésekre, hűnek kell maradni a zarándoklatok keresztény jellegéhez, és végül segíteni kell a zarándokokat abban, hogy megértsék: útjuknak határozott célja van. Az érsek részletesen elemezte az öt pont megvalósításának lehetőségeit, majd Székely János püspökkel együtt köszöntötte a konferencia második előadóját, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatót, aki idén ünnepelte kilencvenedik születésnapját. A professzor asszony a népi vallásosság példáit mutatta be magyar és olasz gyűjtéséből hozott példákkal. Ezután Seszták István püspöki helynök a zarándoklétről mint a keresztény ember földi állapotáról tartott előadást, Kajtár Edvárd teológus pedig az istentiszteleti és szentségi kongregáció tíz éve kiadott kötetét, A népi jámborság és liturgia direktóriumát mutatta be. Kálmán Peregrin, a nemzeti kegyhely igazgatója a zarándoklat és a gyónás kapcsolatáról, Székely János a zarándokhelyek cigánypasztorációban betöltött szerepéről szólt, Varga Lajos segédpüspök pedig a váci Hétkápolna kegyhellyel ismertette meg a résztvevőket.
