A Salamon király feletti győzelemmel végződő, 1074. március 12-i, mogyoródi csata után Géza király egy látomás alapján kápolnát épített „Szent Péternek, az apostolok fejedelmének” tiszteletére. Szent Péter fogadalmi kápolnáját az idők viharai romba döntötték. A török hódoltság után, a barokk kori búcsújáró kultusz idején, a XVIII. század elején a közeli forrásnál történt csodás gyógyulások hatására új kápolnát emeltek a helyébe, hogy tovább éltesse Szűz Mária tiszteletét. Elkészülte után a búcsújárás is újraindult a Migazzi Kristóf püspök által alapított kegytemplomhoz, a Mária hét fájdalmát és hét örömét megörökítő hét képoszlophoz, azaz hétkápolnához, valamint a főoltáron elhelyezett csodatévő Szűz Mária-képhez. A kép a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy Árpád-korból való Ülő Istenanya kegyszobrának selyemre festett másolata. Az ősi pálos búcsújáró helyről egy istenfélő váci asztalosmester elhozta, és „nagy tiszteletben tartotta lakásán”. Betegsége idején, álmában a Szent Szűz arra kérte, hogy vigye ki a képet a városon kívül bugyogó forráshoz. A mester teljesítette a kérést, a lombokból és gallyakból sátrat készített a kép számára, amelynek emiatt egy időben Kúti kép volt a neve. Később az időközben felépült templom főoltárára helyezték. A Szent Szűz képének és forrásának sok csodás gyógyulást tulajdonítottak, és egyre többen keresték fel a Hétkápolnát, amely 1815 óta búcsújáró hely.
Fotó: Cser István
