A helftai kolostort 1258-ban alapították a mai Németország területén lévő Eisleben közelében. Amikor Gertrúd a kolostorba került, virágkorát élte a szerzetesi élet. Akkoriban a kolostorok sok esetben váltak a politikai és kulturális élet központjaivá, és a női rendházakban nemegyszer magasabb színvonalú oktatás folyt, mint a férfiakéban. A helftai kolostornak híres íróműhelye is volt, amelyben a könyvmásolás és a miniatúra festés mestermunkái készültek.
Gertrúd nagy jártasságra tett szert a retorikában, a teológiában, a szentírástudományban és a latin nyelvben. Huszonöt évesen azonban, amikor első látomását kapta, megváltozott az élete. Attól kezdve a tudományoktól a misztika felé fordult. Majdnem minden látomása egy-egy ünnephez kapcsolódik. Misztikus kegyelmei legfőbb értelmét abban látta, hogy a vigasztalás forrása legyen mások számára. Számos írás kötődik a nevéhez, bár közülük csak kevés maradt fenn. Lelkigyakorlatok és Spirituális gyakorlatok című könyvei a mai ember számára is útmutatók lehetnek a csendes imádságban és a meditációban. Írásaiban sokszor idézi a zsolozsmát és a Szentírást, ami a szent szövegekben és a liturgiában való jártasságáról tanúskodik. Jelentős korai terjesztője volt a Jézus Szíve-tiszteletnek. Írásaiban egyszerűen és magától értődően szólt a természetfölötti valóságra vonatkozó tapasztalatairól.
Helftában halt meg, valószínűleg 1302-ben.