Figyelemre méltó történeti tény, hogy 48 állam szavazta meg ezt a nyilatkozatot, nyolc tagállam azonban tartózkodott megszavazásától: köztük a Szovjetunió, Szaúd-Arábia és Dél- Afrika. A világszervezet így válaszolt a II. világháború és a nemzeti szocializmus barbárságára. Az emberrel vele született jogokat a tételes joggal kívánták védeni, biztosítani. 1948 óta mintegy 60 kiegészítő egyezmény és nyilatkozat társult az alapnyilatkozathoz. Az Amnesty International adatai szerint 2007-ben mégis 81 államban történt kínzás, 45 országban tartanak börtönben politikai elítélteket és 24 országban pedig 1252 személyt végeztek ki. A nyugati világ emellett immár oda jutott, hogy sokan az abortuszhoz való jogot és az egyneműek „házasságát” is az alapvető emberi jogok közé sorolnák.
Legújabban éppen Celestino Migliore érsek, vatikáni ENSZ megfigyelő és Federico Lombardi jezsuita szentszéki szóvivő adta a világ értésére: a katolikus erkölcs az életet védi fogantatásától természetes haláláig, és csak egy férfi és egy nő együttélését tekinti házasságnak. Jóllehet Paul Poupard bíboros november 29-én joggal sürgette, hogy az emberi jogok biztosítására világszerte hatékonyabb fórumokra volna szükség, és Andrea Riccardi professzor helyesen mutatott rá, hogy a szegények emberi jogait is biztosítani kell, mégis igen jelentős évforduló az idei. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága december 5-6-án konferenciát rendezett.
