Fotó: Lambert Attila
A hívekkel zsúfolásig telt templomban Erdő Péter mondott homíliát. Beszéde kezdetén hangsúlyozta: különleges örömmel adhatunk hálát Istennek azért, hogy Lambert Zoltán már ötven esztendeje végzi papi szolgálatát e plébániai közösségben. „Lehet, hogy ez a hely megszentelte őt? Vagy inkább ő járult hozzá az itteni közösség megszentelődéséhez?” – tette fel a kérdést a főpásztor. A felolvasott evangéliumi részt kibontva a szent és a profán, a tiszta és a tisztátalan ószövetségi, Jézus korabeli megközelítéséről beszélt. Gondolatait e szavakkal zárta: „Adja Isten, hogy Zoltán atya továbbra is hatékony közvetítője legyen az isteni kegyelemnek, s templomunkban úgy találkozzunk Krisztussal, hogy ennek a kapcsolatnak az ereje és öröme átjárja mindannyiunk életét.”
A szentmise végén Lambert Zoltán azoknak a neveit sorolta, akikért különösen hálás a Jóistennek. Megemlítette főpásztorait, pap testvéreit, egykori káplántársait, barátait, híveit, munkatársait, az egész plébániai közösséget. Külön köszönetet mondott Istennek azokért, akik az elmúlt ötven esztendő során támogatták őt munkájában. Hálát adott emellett a hívek bátorító szavaiért, az érte mondott imákért, mindazért a sok szeretetért, ami segítette őt a helytállásban.
A plébániai közösség nevében is köszöntötték Lambert Zoltánt. Felidézték szeretetét, alázatát, hűségét, a fiatalok és az öregek, a szegények és az elesett, beteg emberek iránti érzékenységét. Elhangzott az is, hogy Zoltán atya jól sáfárkodott talentumaival, a Szentlélek által vezetett életet él. Ezt tapasztalhatták meg azok a fiatalok is, akik papi szolgálata révén hallották meg Isten hívását, és lettek maguk is papok.
Óriási taps kísérte azokat a pillanatokat, amikor Lambert Zoltán atya átvette a plébánia híveinek ajándékait. Ezek között volt egy festmény is, amely a szőlőtőt és a szőlővesszőt ábrázolta, a szőlőfürtöket pedig a szentmise után a vendégek és a hívek alkották meg, festékbe mártott ujjaikkal. Elsőként maga az ünnepelt, majd Erdő Péter bíboros festett saját kezűleg egy-egy szőlőszemet. Így bőséges lett végül a termés.
