Renato Martino bíboros a bemutatón rámutatott: a pápa a béke kozmikus felfogását vallja, ami egyenlő az Isten által meghatározott rend nyugalmával. Ez pedig az Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti összhangban valósul meg. A környezetpusztulás azt jelenti, hogy mély sérülést szenvedett az emberiség és Isten közötti egység. Ha tehát az ökológiai válságot elemezzük, el kell gondolkodnunk a teremtett világ „belső válságáról” is. A pápa üzenete elején megállapítja: A háborúknál, terrorcselekményeknél nem kisebb veszélyt jelent az emberiségre nézve az Istentől nekünk ajándékozott természettel, annak javaival való visszaélés. A pápa arra buzdít mindenkit, hogy törekedjünk a teremtő Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti kapcsolat helyreállítására. Legutóbbi, Caritas in veritate kezdetû enciklikájában hangsúlyozta, hogy az ember teljes fejlődése szoros kapcsolatban áll azokkal a kötelességekkel, amelyek az ember és természeti környezete viszonyából erednek. Felelősek vagyunk a szegények és a jövő nemzedékek iránt. II. János Pál 1990-ben, a béke világnapjára írt üzenetében rámutatott, hogy a világbékét mennyire veszélyezteti a természeti környezetünk iránti tisztelet hiánya is. VI. Pál pedig 1971-ben megjelent Octogesima adveniens apostoli levelében figyelmeztetett, hogy ha az ember kizsákmányolja a természetet, a társadalom életfeltételeit veszíti el, teszi tönkre. Az egyház tartózkodik attól, hogy konkrét megoldásokat javasoljon, de erőteljes törekvése az ember és Teremtője viszonyára felhívni a figyelmet. II. János Pál 1990-ben „környezeti válságról” írt, és hangoztatta annak etikai gyökerét. A felhívás a mai válságjelenségek közepette még sürgetőbb, és felelőtlenség volna figyelmen kívül hagyni ezt a válságot. Hogyan maradhatnánk közömbösek a világméretű éghajlati változás láttán, a sivatagosodással szemben, a termőföldek termékenységének csökkenését és a vízforrások elszennyeződését tapasztalva? Növekszik a „környezeti menekültek” száma, akik a környezeti károsodások miatt lakóhelyükön már nem tudnak megélni. Mindezeknek világszerte hatása van az emberi jogok érvényesülésére, az egészséges élet lehetőségére. Nem szabad elfelejteni, hogy a környezeti válság szorosan összefügg azzal, mit gondolunk a fejlődésről. Ezért szükséges a fejlődés fogalmának mélyreható vizsgálata. Szükség van etikai és kulturális megújulásra is – írja üzenetében Benedek pápa –, mert a gazdasági, élelmezési, környezeti és társadalmi válság alapját tekintve erkölcsi válság. Ez azonban alkalom lehetne új tervek megfogalmazására. A bibliai teremtéstörténetet idézve a pápa megállapítja: az embernek kötelessége, hogy felelősséggel uralkodjék a természeten, óvja és építse azt. Minden gazdasági döntésnek ugyanis erkölcsi következménye van, ezért olyan fejlődési modelleket kell alkalmazni, amelyek középpontjában az ember áll. A természeti erőforrások felhasználásának jelenlegi ritmusa azonban komolyan veszélyezteti a jövő nemzedékek sorsát. A környezeti válságot csak olyan szolidaritással lehet leküzdeni, amely mindig előremutat, különös figyelmet fordítva a fejlődő országokra. A nemzetközi közösség feladata, hogy világviszonylatban igazságosan osszák el a Földön rendelkezésre álló energiaforrásokat – hangsúlyozza üzenetében a Szentatya. Az egyház felelősséget érez a teremtett világ iránt, ezért hangsúlyozza, hogy a földet, a vizet és a levegőt mint Isten ajándékait mindenki számára meg kell óvni. Arról a tényről sem feledkezhetünk meg, hogy igen sok ember nyugalomra és békére lel, ha találkozik a természet szépségével, harmóniájával. Kölcsönösség érvényesül: ha óvjuk a természetet, megtapasztaljuk, hogy Isten a természet által is gondoskodik rólunk. Másrészt helyes nézetre vezet: a természetet nem tarthatjuk fontosabbnak magánál az embernél. A pápa elutasítja mindkét szélsőséges nézetet: az önközpontúságot, amely megengedi, hogy az ember zsarnokként uralja a természetet, valamint az öko-központúságot, amely megfosztaná az embert természetfölötti és minden más élőlény feletti méltóságától. Befejezésül XVI. Benedek pápa megállapítja: a jóakaratú emberek béketörekvését erősíti, ha elismerik az Isten, az ember és az egész teremtés eltéphetetlen kapcsolatát. Imánkat kéri a Szentatya, hogy felhívása meghallgatásra találjon az egyszerű emberek és a politikai és gazdasági felelősséget hordozó vezetők lelkében egyaránt. A teremtett világ megóvása és a béke megvalósítása egymással szorosan összefügg. A pápai üzenet bemutatása alkalmából az is elhangzott: XVI. Benedek témaválasztása nem véletlen. II. János Pál harminc éve Assisi Szent Ferencet a környezetvédők védőszentjévé tette. Szent Ferenc naphimnusza ma is időszerű. A teremtett világ iránti szeretet – ha spirituális távlatok felé tekint – elvezet az emberek közötti testvériséghez, az emberek és Isten közötti egységhez. Példáját szem előtt tartva tanuljuk meg szeretni a teremtett világot – és vegyük benne észre a teremtő Isten végtelen szeretetét.
