A teljesen száraz növényi részeket tegyük jól zárható öblösüvegbe, fémdobozba, de kerülhetnek papírtasakba vagy textilzsákocskába is. E két utóbbi tárolási mód azonban magában rejti azt a veszélyt, hogy a szárítmány bemolyosodik.
A játékos kedvű kerttulajdonosok akár betegségcsoportonként is telepíthetnek különböző „patikaágyásokat”.
Meghűléses, torokfájós nyavalyák ellen ültessünk egy csoportba kakukkfüvet, zsályát, martilaput, útifüvet, mályvát, ibolyát és ökörfarkkórót.
A „idegnyugtatók ágyásába” kerüljön orvosi citromfű, levendula, orbáncfű, orvosi valeriána és vadkomló.
A „gyomorjavító ágyás” álljon fehérürömből, fodormentából, majorannából, köményből, izsópból és kamillából.
„Vitaminágyást” is létrehozhatunk, ha vadrózsát ültetünk (csipkebogyója sok C-vitamint tartalmaz). Ha a csalánt nem gyomláljuk ki, B-, C- és K-vitaminhoz juttathatjuk szervezetünket. A kerítés mellé homoktövist is telepíthetünk, amelynek narancssárga bogyói szintén sok C-vitamint tartalmaznak (100 grammonként 200–900 milligrammot). Az igen savanyú bogyókat mézzel érdemes édesíteni.
A „salaktalanító ágyásba” olyan növények kerüljenek, amelyek vértisztító, vizelethajtó és izzasztó hatásúak. Ezek közé tartozik a kecskeruta, a kerekrepkény, a pásztortáska (ez egyúttal jó vérzéscsillapító is), a tyúkhúr, a turbolya. Az utóbbi kettő friss salátaként is kiváló!
