A kerekasztal-beszélgetés során Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, Győrffy Dóra, a Debreceni Egyetem adjunktusa és Csaba László akadémikus, a CEU tanára elemezte Magyarország helyzetét és kilátásait.
Csaba László szerint 2006 óta permanens válság van Magyarországon, a kormány nem volt tisztában a világ gazdasági helyzetével, döntéshozóink „elvesztették realitásérzéküket”. A neves közgazdász elpackázott időszaknak nevezte a 2004 és 2007 közötti éveket, pedig ekkoriban a világ pénzpiaci bősége Magyarországon is kellemes helyzetet teremtett. Véleménye szerint hazánkban hitelességi, foglalkoztatási, finanszírozási, növekedési és távlati szinten egyaránt válság van. Az akadémikus kritikus hangon szólt a kormányzati kommunikációs űrről, amely nemcsak a gazdaság és a társadalom felé nyilvánult meg, hanem önmaga felé is.
Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, a meghirdetett, majd visszavont ötletek komoly problémát jeleznek – mutatott rá Csaba László, aki szerint mindez az agyaggalamb-lövészetre emlékeztet, ahol egy találat esetén ugyan van okunk örülni, de nem lesz mit megsütnünk. Véleménye szerint a meghirdetett csomag nem csomag, ezért nem indokolt pozitív hatásokat várni tőle. „Adóátrendezéssel még egyetlen ország sem indult fejlődésnek” – tette hozzá, majd kifejtette: a kormánynak legjobb volna minél hamarabb lemondania, mert így egyrészt az európai uniós és a parlamenti választásokat egyszerre lehetne megtartani, másrészt a jelenleginél kisebb hitelű kormányt el sem lehet képzelni.
A „Gyurcsány-csomagot” nemcsak gyógyírnak, de szépségtapasznak sem lehet nevezni, a megoldás kívülről érkezhet – összegezte véleményét Győrffy Dóra adjunktus. – Magyarország önmagának köszönheti sebezhetőségét. A közgazdász szerint a csomag elmozdulási iránya jó ugyan, de az időpont már nem. „Kizárólag a politikai válság kényszerítette ki ezt az irányt, de már későn” – tette hozzá az előadó, aki szerint nem kellett volna hosszú időn át azzal hitegetni, hogy nem a munkáltatói járulékok csökkentése a helyes irány. Azért van szükség az új csomagra, mert a jelenlegi helyzetben semmilyen forráshoz nem jut hazánk. Magyarország tankönyvszerűen tette tönkre hitelességét, és ma elsőként innen akarják kivonni pénzüket a befektetők. A Debreceni Egyetem adjunktusa arról is szólt, hogy a kormány akkor is pazarolt, amikor még lehetett volna megtakarítani, és most ennek árát is fizetjük. Az új Gyurcsány-csomaggal kapcsolatosan arra is felhívta a figyelmet, hogy azt továbbra is politikai szándékok irányították, ezért a hárommilliós nyugdíjas réteget – mint biztos szavazóbázist – „nem bántották”. Győrffy Dóra véleménye szerint másik kormányra van szükség, amelynek a Reformszövetség javaslatait kellene megvalósítania.
Várhegyi Éva szerint válságkezelő intézkedésekre szükség van, azonban jóval hamarabb kellett volna meglépni őket. Mint fogalmazott, a kívülről érkezett gazdasági válságot belső bajaink csak fokozták. A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa elsődleges okként hazánk finanszírozási problémáját és a rossz költségvetési politikát említette. „Magyarországot jelenleg a legsérülékenyebb országok közé sorolják.”
Szerinte a kormány ezért más módszerrel nyúlt a költségvetés kiigazítását célzó csomaghoz. Az előadó pozitívumnak nevezte, hogy a munkaerő költségeit csökkenteni akarják, de a mértéket kevésnek tartotta. Ezt a válságot „jól kezelni" nem lehet, és elsősorban nem rajtunk múlik majd, mikor tudunk kikerülni belőle. 2011-ig is elhúzódhat ez az állapot. Hitelességi válságban van a kormány, de akkor sem tudna változásokat elérni, ha volna hitele, amelyet feltehetőleg nem is tud visszaszerezni. Várhegyi Éva véleménye szerint a Reformszövetség által ismertetett kiigazítási program lényegesen jobb, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy csak az MDF és az SZDSZ támogatja a parlamenti pártok közül.
