Egy műalkotás, kép, szobor vagy épület felépítésében milyen fontos szabály az aranymetszés elve! Vagyis az, hogy a méretek egymáshoz viszonyított aránya kettő az egyhez legyen. Szépséget, kiegyensúlyozottságot, biztonságot nyújt ez a látvány. Ám mennyivel fontosabb, hogy emberi életünkben is érvényesüljön ez az „aranyszabály”, vagyis az, amit Jézus a pünkösd utáni tizenkilencedik vasárnap evangéliumában (Lk 6,31–36) tár elénk. Szent Lukács evangéliuma szerint az ellenségszeretettel kapcsolatban hangzik el a következő: „Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak” (Lk 6,31). Szent Máté evangélistánál viszont így hangzik ez: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük” (Mt 7,12), és ez kifejezetten az „aranyszabály” nevet viseli az evangéliumban. Lényegében mind a kettő ugyanazt jelenti: egész emberi viselkedésünk alapszabályát. Mennyivel boldogabbak lennénk mi magunk, és mennyivel boldogabb lenne az egész emberiség, ha mindig ezen aranyszabály szerint tudnánk viselkedni!
Az evangéliumi aranyszabály szépséget ad az életünknek. Kinek szép az élete? Annak, aki nem önző, hanem tud szeretetben élni, szeretettel viseltetni mások iránt. Erről tanít Jézus. Ne azért akarjuk szeretni az embertársunkat, hogy viszonzást kapjunk tőle, hanem önzetlenül tegyük ezt. A legnagyobb jutalmat úgyis Isten adja (Lk 6,35). Persze csak akkor, ha nem itt, a földi életben várjuk ezt. Mert ha csak azokhoz vagyunk jók, akik hozzánk is jók, akkor nem vagyunk különbek a bűnösöknél. Márpedig Jézusunk ennél többre hív bennünket. Tegyük hát széppé az életünket az önzetlen szeretettel!
Az evangéliumi aranyszabály kiegyensúlyozottságot ad az életünknek. Kinek kiegyensúlyozott az élete? Annak, aki boldog. A jézusi boldogságmondások szellemében kell ezt felfognunk és értelmeznünk (Mt 5,3–12). Ami szorosan kötődik ennek az evangéliumi részletnek a gondolatvilágához. Ha nem csupán a földi életben keressük a boldogságunkat, akkor valóban meg is találjuk az aranyszabály alapján. És ez visz tovább bennünket: mert ha kiegyensúlyozott az életünk, akkor mások felé is boldogságot tudunk árasztani, és ők is boldogok lesznek. Tegyük hát széppé az életünket a boldog kiegyensúlyozottsággal.
Az evangéliumi aranyszabály biztonságot ad az életünknek. Biztonságban élhetünk, ha oda tudunk figyelni embertársunkra: akár a legközelebbi hozzátartozóinkra, akár a tőlünk távolabb élő emberekre, és nemcsak a magunk javát, a magunk igazát, saját akaratunk teljesülését keressük mindenáron, hanem tudunk jót tenni másokkal is. Azokkal is, akik nem szeretnek bennünket. Érvényesül a népi bölcsesség, a közmondás igaza: „Jótett helyébe jót várj.” Még akkor is, ha Jézus azt mondja: „semmi viszonzást ne várjatok” (Lk 6,35). Ha csak olyat teszünk másoknak, amit mi magunk is elvárunk az aranyszabály szerint, akkor a legnagyobb biztonságban lehet az életünk. Tegyük hát biztonságossá az életünket!
Igyekezzünk az aranyszabály szerint minél több jót tenni, mert ezáltal közelebb juthatunk az isteni tökéletességhez (Lk 6,36).
