A felkészülés heteiben több olyan érdekes dologra is rábukkantunk, amelyeket a vizitáció nélkül valószínűleg sohasem ismertünk volna meg – folytatta Nagy Zoltán. – A kérdések egy része a templomi oltárokban található ereklyékre vonatkozott, ezért megvizsgáltuk a főoltárt, és amikor kibontottuk a gipsszel betapasztott ereklyét, kiderült, hogy 1943-ban az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök szentelte fel a főoltárt, ő helyezte el és hitelesítette az ereklyét is. Ez annál is érdekesebb, mert a templom akkoriban a Váci egyházmegyéhez tartozott, mégis Esztergomból jött a püspök a szentelési ünnepre. Megható kapcsolat ez az egyházközség és Boldog Meszlényi Zoltán között, de erről még fogalmunk sem volt akkor, amikor róla neveztük el a közösségi házunkat.
Elődöm, György Attila íróember volt, s hirtelen halt meg, ezért sok kézirat és egyéb okirat maradt utána rendezetlenül. A vizitáció előtt ezeket sikerült végre összegyűjtenünk és rendeznünk – tette hozzá az esperes.
A kétnapos főpásztori látogatás alkalmat adott arra is, hogy Erdő Péter bíboros találkozzon az egyházközségi képviselő-testülettel, a lelkiségi mozgalmakkal, a házas hétvége csoporttal, a Fokoláre mozgalommal, a Szentlélek imacsoport aktív tagjaival. Ez utóbbi csoportot meg is kérte bíboros úr, hogy imádkozzanak a főegyházmegye egy gondjáért. A polgármesteri hivatalban tett látogatás után a főpásztor a templom szomszédságában lakó Isteni Szeretet Leányai szerzetesközösséghez ment, akik imádságos monostori életet élnek, s emellett kollégiumukban tizenhárom egyetemista lánynak is otthont adnak.
A vizitáció második napján, szombaton a bérmálkozókkal találkozott a bíboros, majd a rózsafüzér elimádkozása után az esti szentmisében a bérmálás szentségében részesített huszonhét felnőtt hívőt.
R. B.
Fotó: Vogel Kristóf
