Flashmob Jézusért
Fotó: Kissimon István

 

Hogy egy kicsit megmutassák, tulajdonképpen miről szól az Acamp’s, június 13-án Budapest több forgalmas pontján flashmobot tartottak. Képösszeállításunk és néhány fiatal táborba hívogató tanúságtétele következik.
„Táncolunk, így szeretnénk megmutatni és átadni az örömet, amelyet csak Jézus adhat, szóval ez egyfajta evangelizáció – mondja Carolina, a Shalom egyik misszionáriusa, aki 2009-ben érkezett Rio de Janeiróból Budapestre. – Erről fog szólni a táborunk is.” Itt kezdődik az öröm – így szól az Acamp’s jelmondata. A tábort a Fiatalok Jézusért-projekt keretében rendezik meg a világ számos országában, ott, ahol a közösség jelen van. Az első Acamp’s 1990-ben, a brazíliai Fortaleza városában volt, közel ezer résztvevővel. A siófoki táborba, amelyet tavaly szerveztek meg először, tizenhat és harmincnégy év közötti fiatalokat várnak. Tavaly nyolc­vanan voltak a résztvevők, idén nagyjából száz jelentkezőre számítanak. A táborozók délelőtt lelki programokon vehetnek részt, bekapcsolódhatnak a dicsőítésbe és a szentségimádásba, tanítást hallgathatnak, beszélgethetnek róla, délután sportolhatnak, strandolhatnak, játszhatnak, este pedig táncolhatnak, különleges brazil táncokat és dalokat tanulhatnak meg.
Eszter már tavaly is részt vett a táborban, illetve segített a szervezésben. „Mindenki nyitott volt a programokra, más fiatalokra és Istenre egyaránt – mondja. – Úgy érzem, mindnyájan megtapasztalhattuk Isten szeretetét, megélhettük a békét a közösségben, és azt szeretnénk, hogy ez idén is így legyen. Szeretnénk megmutatni: te vagy a fontos, és Isten benned.” Vajk tavaly még csak egy-egy napra látogatott el a táborba, idén viszont szeretne végig ott lenni. Már három éve tagja a Shalomnak, és így mesél a brazil misszionáriusokról: „Ami leginkább megfogott bennük, az a hitelesség és az öröm. Imádságos életet élnek, és valóban át akarják adni másoknak a lelkesedésüket, az imatapasztalatukat. Ha beszélgetsz velük, érzed, hogy van valamijük, amire te is vágysz.” Dorottya azt mondja, számára az év legjobban várt öt napja a közösség tábora, itt ugyanis valóban megtapasztalhatja, mennyire szereti őt Isten. „Ez a szeretet persze sokféleképpen megmutatkozik – fogalmaz –, benne van a tanításokban, a beszélgetésekben, a játékokban, és abban is, ahogyan a többiek odafordulnak hozzám. Legszebb élményeim talán a szentségimádások, amikor egymással-egymásért imádkozunk. Mintha tényleg itt kezdődne a boldogság.”
„Valóban azt szeretnénk, hogy ezek a fiatalok megéljék az igazi örömet – folytatja Carolina –, tanúságot szeretnénk tenni az életünkkel, azt szeretnénk, hogy felismerjék, honnan van ez az öröm. Ez egy olyan program lesz, amelynek során megtapasztalhatják, hogy Isten létezik és szeret, és a fiatalok megérezhetik, hogy senki sincs egyedül, mindnyájan közösségben vagyunk. Olyan élmény lesz ez számukra, mintha új családot kaptak volna.”