Ferenc pápa az EU vezetőihez

 

Március 24-én este a szentatya is fogadta az Európai Unió vezetőit, valamint a tagállamok állam- és kormányfőit – közöttük Orbán Viktor miniszterelnököt –, akik az Európai Közösség létrehozásáról szóló 1957-es római szerződések aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából tartottak közös megemlékezést Rómában.
Ferenc pápa beszédében először az alapítók és a szerződést aláírók hatvan évvel ezelőtti örökségére hívta fel a figyelmet: „Európa nem betartandó szabályok együttese, nem jegyzőkönyvek és követendő eljárások kézikönyve. Európa élet, (…) olyan felfogásmód, amely az ember transzcendens és elidegeníthetetlen méltóságából indul ki, és nem pusztán megvédendő jogok vagy megkövetelt igények együttesének tartja azt.”
A szentatya figyelmeztetett: a napjainkra jellemző emlékezetkiesésben Európa gyakran megfeledkezni látszik a római szerződések egyik legnagyobb vívmányáról, a szolidaritás gyümölcséről, arról, hogy „ez volt a leghosszabb békeidőszak az utóbbi századokban”. Emlékeztetett arra is, hogy az elődök milyen sokat fáradoztak a falak ledöntéséért. „Mára mégis feledésbe merült a szétválasztott családok, a szegénység és a nyomor drámája, amelyet az a megosztottság idézett elő.” Beszédében kiemelte: az alapító atyák közös nevezője „a szolgálat szelleme volt, amely a politikai szenvedélyhez és annak tudatához kapcsolódott, hogy »az európai civilizáció kezdeténél a kereszténység található«, amely nélkül a méltóság, a szabadság és az igazságosság nyugati értékeit nem is lehet megérteni. »Európa lelke azért marad egységes még ma is – jelentette ki Szent II. János Pál –, mert közös eredetén túl ugyanazokat a rá jellemző keresztény és emberi értékeket éli, ezek pedig az emberi személy méltósága, az igazságosságra és szabadságra irányuló erős érzékenység, a szorgalom, a kezdeményezőkészség, a család szeretete, az élet tisztelete, a tolerancia, a vágy az együttműködésre és a békére.«”
A szentatya beszédében figyelmeztette a vezetőket, az ő felelősségük, hogy felismerjék a reményt adó utakat. Véleménye szerint „Európa ismét reményre lel”, ha intézményeinek középpontjában az ember áll, ha a fejlődésbe és a békébe fektet be, ha megnyílik a jövőre, ha nyit a fiatalok és a család felé, és védelmezi az életet annak teljes szakralitásában. Ha reménységet talál a szolidaritásban, amely egyúttal a modern populizmusok leghatékonyabb ellenszere, illetve ha nem zárkózik be félelemből hamis biztonságot adó keretek közé. „A nyitottság a világra feltételezi a képességet »a párbeszédre mint találkozási formára« minden szinten, kezdve a tagállamok közötti, az intézmények és az állampolgárok közötti párbeszéddel, egészen az unió partjainál kikötő számos migránssal folytatott párbeszédig. (…) A migránskérdés egy mélyebb kérdést vet fel (…) Milyen kultúrát kínál ma Európa? A gyakran tapasztalható félelemnek ugyan­is a legmélyebb gyökere az eszmények elvesztése.”
Ferenc pápa végezetül a Szentszék és az Egyház közelségéről biztosította a jelenlévőket, majd úgy fogalmazott: „Európa megérdemli, hogy építsük!”

 

Kuzmányi István