„Ezer nyelven megnyíló Isteni Írás”

A kalocsai könyvtár százötvenezer kötetes gyűjteménye páratlanul gazdag kódexekben és a könyvkiadás első évtizedeiből származó ősnyomtatványokban. A gyűjtemény közel ezer Szentírás-kiadást is őriz. A Biblia évére rendezett kiállításon ebből a gazdag gyűjteményből több mint száz ritka példány látható az ország egyik legszebb barokk könyvtártermében. Patachich Ádám érsek a XVIII. században nagy körültekintéssel és művészi ízléssel rendezte be barokk olvasótermét, amely – a kötetek egységes, időtálló aranyozott bőrkötéseinek köszönhetően – ma is eredeti fényében ragyog. Ebben a gyönyörű környezetben kapott helyet a kiállítás.

A legrégebbi bibliáinkat ritkán láthatja az érdeklődő, hiszen a gyűjtemény féltve őrzött kincsei. A XIII. századból most több pergamenkódexet is kiállítottunk. A XIII. század előtt csak kevés teljes biblia létezett. Másolásuk drága és időigényes volt, az eredmény pedig egy óriási méretű könyv lett, amelyet csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ezért a Biblia egyes részeit másolták és kötötték egybe, a zsoltárokat, a prófétákat, és a leggyakrabban az evangéliumokat. Az 1200-as években megjelentek a hordozható bibliák, és gyorsan nagy népszerűségre tettek szert. Egy ilyen érdekes és különleges szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt, kisméretű zsebbibliát is megcsodálhatunk. Egyik legértékesebb kódexünk ebből a korból Szent Pál leveleit tartalmazza. A szentírási szöveget Petrus Lombardus XII. századi párizsi érsek kommentálta. Ez a kommentár ma már csupán néhány könyvtár féltve őrzött és kisszámú tudós által olvasott kincse. Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a kéziratgyűjtemény egyik legszebb művészi díszítésű pergamenkódexét. A XV. századi Zsoltáros-könyvet gazdagon díszítették aranyozott iniciálékkal és kisméretű szövegközti képekkel, miniatúrákkal.

A XV. századi első nyomtatott könyvek, az ősnyomtatványok közül a legszebb biblia- kiadások kerülnek most bemutatásra. A híres nürnbergi, velencei, bázeli ősnyomdákból láthatunk kézzel színezett metszeteket, tollrajzos motívumokkal díszített bibliákat. A katolikus egyház a tridenti zsinat (1545-1563) határozata óta a Vulgatát ismeri el hiteles szövegnek, vagyis a különböző latin fordítások sorából azt, amely nagyobb részben Szent Jeromos munkája. E határozat értelmében a zsinat tagjai közül bizottság alakult, hogy a Vulgata hibátlan szövegét megállapítsa. 1589-ben a bizottság átadhatta V. Sixtus pápának a gondos Vulgata szövegét, és 1590-ben meg is jelent Rómában. Az 1590-es római Vulgata-kiadás, több későbbi kiadással együtt ugyancsak látható a kiállításon.  Protestáns kiadásokban is igen gazdag a gyűjtemény. Luther első német fordításai mellett látható az a kézjegyével, aláírásával ellátott szentírása, amely valószínűleg saját tulajdonában volt.

A tudományos szövegkiadásokat a leghíresebb poliglott (többnyelvű) bibliák képviselik. A XVI. században Antwerpenben megjelent négynyelvű kiadás (héber, káld, görög és latin) mellet a kutatók számára legfontosabb XVII. századi londoni kiadás is megtekinthető. A héber, görög, káld, szamaritánus, arab, perzsa nyelvű hatkötetes mű mérföldkő a biblikus és a keleti nyelvek kutatásában. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin fordítása olvasható, ez segíti az összehasonlítást. A kiállítás mottója a könyvtáralapító, Patachich érsek olasz könyvtárosától származik: „Itt az ezer nyelven megnyíló Isteni Írás…” Ez az idézet is utal arra, hogy kimeríthetetlenül gazdag a könyvtár a különféle nyelvű bibliákban. Természetesen valamennyit lehetetlen bemutatni a kiállításon, de a legszebbek és legérdekesebbek láthatók: az európai nyelvű (angol, olasz, francia, lengyel, cseh, román) fordítások mellett kopt, perzsa, kínai, eszkimó. Az idegen nyelvek mellett természetesen hangsúlyos szerepet kaptak a magyar bibliafordítások is. A nyomtatásban megjelent legrégebbi, teljes magyar bibliafordítás, az úgynevezett vizsolyi biblia mellett láthatjuk az első nyomtatott magyar nyelvű katolikus Bibliát, Káldi György fordításának 1626-os bécsi kiadását.

A látványt művészi metszetekkel díszített képes bibliák, régi, ritka bibliai térképek, és különleges méretű kiadások színesítik. A kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg.