Kiderült: Brüsszelben annyira „demokratikus” jogszabályt alkottak, hogy még korhatárt sem szabtak. A büntethetőségnek Belgiumban is van alsó korhatára, ezután azonban a legkisebb gyerekek is önállóan dönthetnek arról, hogy megölheti-e őket az orvosuk. Ha a szüleik és orvosuk jóváhagyják a döntést, meg lehet ölni őket.
Az eutanázia „jó halált” jelent, ám ennek semmi köze ahhoz a jó halálhoz, amelyért imádkozni szoktunk, és amelyet egyedül csak Isten adhat meg számunkra. Mert a mi fogalmaink szerinti jó halál az Istennél elnyert örök élet kapuja. Sajnos a százötven fős belga képviselőházban ezt a törvényjavaslatot megszavazó nyolcvanhat szocialista, liberális és zöld képviselő többsége a fájdalom és szenvedés nélküli halált gondolja jó halálnak.
Látszik, hogy ezen az úton nincs megállás. Belgium – Hollandia után két hónappal – 2002-ben a világon másodikként tette törvényessé az úgynevezett aktív eutanáziát, amely Luxemburgban is engedélyezett. Ám kezdetben még hangsúlyozták, hogy életük kioltását kizárólag döntési képességükben nem korlátozott felnőttek kérhetik.
Az egyetlen remény, hogy a szülőknek és az orvosoknak természetesen nem kötelező beleegyezniük a beteg megölésébe. Bízhatnak az orvostudomány fejlődésében, a fájdalomcsillapítás egyre hatékonyabb lehetőségeiben és főként Istennek, az élet Urának szándékában.
Ezzel a reménnyel gyűlt össze imavirrasztásra a koekelbergi Szent Szív-bazilikában február 13-án ezerháromszáz ember André-Joseph Léonard brüsszeli érsek vezetésével. Leuvenben és számos más településen is tartottak hasonló imavirrasztást.
Egy újsághír szerint a törvényjavaslat megszavazásakor a látogatók karzatán valaki elkiáltotta magát: „Gyilkosok!” A keresztényeknek ennél szelídebbnek kell lenniük, de nem hallgathatnak.
A belga keresztények – mert megmozdultak a görög ortodox, protestáns és anglikán főpásztorok is – országszerte összegyűltek, hogy kinyilvánítsák véleményüket, ésszerű érvekkel támasszák alá jogos kritikájukat, és felhívják a figyelmet a törvény messzeható erkölcsi és társadalmi veszélyeire. Böjttel és imával tiltakoztak a kiskorúak eutanáziája ellen.
Amikor Jézus egy alkalommal „néma lélektől megszállt” fiúból űzte ki az ördögöt, Márk evangéliumának 9. fejezete szerint tanítványai megkérdezték tőle:
„»Mi miért nem tudtuk kiűzni?« Mire ő így felelt: »Ez a fajzat nem űzhető ki másképp, csak imádsággal és böjttel.«” Az erkölcsi veszélyek közepette a kényelmes némaságtól szabadulni akaró keresztények Belgiumban és talán másutt is böjttel és imádsággal fordulnak Istenhez. Jézus azzal biztatta a beteg fiú apját: „Minden lehetséges annak, aki hisz.”
