Létezik-e jövőkép lelki fogódzók nélkül? Mi adta meg Európának azt a hatalmas erőt, amellyel megszerezte befolyását a világban, amellyel kétezer éven át lelki értelemben egységes tudott maradni?” – Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, atomfizikus a debrecen-nyíregyházi egyházmegye által szervezett Esti beszélgetések című közéleti vitafórum vendégeként Európa jövője és a kereszténység címmel tartott előadást május 15-én Debrecenben, a Szent József Gimnáziumban.
Elegendő-e az a tudás, amit felhalmoztunk mindennapi életünkben, hogy teljes életet éljünk? Ha magunkba tekintünk, akkor érezzük, hogy nem. Az emberi életnek, a munkának az életfeltételek megteremtésén túl van egy lelki dimenziója, számunkra ez a keresztény hit, az élet magasabb értelmébe vetett hit – kezdte előadását Pálinkás József, majd hozzátette, hogy a boldogtalanságot, a kiábrándultságot ennek hiánya okozza. Két-háromszáz évvel ezelőtt sokkal nehezebb, számunkra ma már elképzelhetetlen körülmények között éltek az emberek. Akkor Európában természetes volt a jövőbe vetett hit, ami a népesség növekedését segítette. Ma gyakran azt mondják, hogy az embereket a nehéz körülmények teszik boldogtalanná. Biztos, hogy nem ez a válasz, mert jó körülmények között élünk; van ruhánk, ennivalónk, van fedél a fejünk fölött – vont párhuzamot a profeszszor a jelen és a múlt életkörülményei között. – Mégis érződik Európában a kiábrándultság. Ez visszavezethető a felvilágosodás koráig, amikor az ember először kezdte azt gondolni, hogy tudásával mindent elérhet. De ez kevés – tette hozzá az MTA új elnöke -, az ész nem tud mindent megoldani.
Lélekben gyenge
… Az élet magasabb értelmébe vetett hit is tudást jelent egy bizonyos értelemben. Olyan tudást, amelyet nem vagy csak részben tudunk arra a formális nyelvre lefordítani, amely a tudomány nyelve. Ha megismerjük a minket körülvevő világot, akkor előbb-utóbb feltesszük a kérdést, hogy mi ennek az egésznek az értelme, honnan van bennünk az az erő, amitől a pillanatnyi érdeken, szükségleten túl jobban bízunk a jövőben, a világban. Ha egy közösség úgy véli, hogy az ember biológiai születésén és halálán túl más nincsen, elveszti összetartó erőit, és ez gyakorlatilag a közösség halálához vezet. Európa minden országában csökken a népesség száma, az „utánpótlást" nagymértékben az afrikai, ázsiai bevándorlás biztosítja. Európa a lelkiereje meggyengült. Ennek okát abban láthatjuk, hogy Európa elválasztja egymástól a hitet mint lelki, és a tudást mint szellemi igényeket. Természetesen a testi igényeket pótlékokkal elégíti ki a lelki igényekkel szemben. A hosszú évszázadokon keresztül jellemző európai vitalitás eltûnt. Európa mintha nem találná azt az eszmét, amelyre szellemiségét építeni lehetne. Megakadályozták, hogy az európai alkotmányba bekerüljön szellemiségünk egyik gyökere, a kereszténység. Azon vitatkoznak, vajon a keresztény hit hozzátartozik- e Európa szellemiségéhez. Nyilvánvalóan hozzátartozik, és az, hogy nem merünk erre határozottan reagálni, az a gyengeségünket jelzi – mutatott rá a bajok gyökerére a professzor.
Generációk szétszakítása
Mindazok a pótlékok, amelyek elvonják figyelmünket a lelki igényektől, az önzés irányában hatnak. Generációkat választanak el egymástól, ami azt eredményezi, hogy ma a magyar fiatalok nem akarják vállalni a következő nemzedékek felnevelésének a felelősségét (húsz év alatt Magyarországon a megszületett gyermekek száma évi száznyolcvanezerről kilencvenezerre csökkent), és mindent megpróbál azért, hogy ne kelljen gondoskodnia az előző generációról. Ezt a szétszakítottságot a létezés magasabb értelmébe vetett hit hiánya okozza – hívta fel a figyelmet Pálinkás József az Európa létét legjobban fenyegető veszélyre, a népesség drasztikus csökkenésére.
Európa fenyegetettsége
Mindannyian részei vagyunk az egymást követő generációk sorának. Ez a természetes, soha véget nem érő folyamat a teremtéssel kezdődött, és egy megszakíthatatlan láncolatot hoz létre. A vérségi kapcsolathoz hasonló lelki kapcsolat van a különböző nemzedékek között, és ennek, a létezés magasabb értelmébe vetett hitnek a megélése nélkül egyre szegényebbek leszünk. Következménye a személyes, a közösségi elmagányosodás, amely Európát ma nagyobb mértékben fenyegeti, mint bármilyen betegség, járvány vagy természeti katasztrófa – vonta le a következtetést az MTA elnöke.
Mindennek van magasabb és ugyanakkor mélyebb értelme. A hitünk, a reményünk és az egymás iránti szeretetünk elveszítése romba döntheti mindazt a sok jót, amit a munkánkkal, a tudásunkkal megteremtettünk, mert szilárd hit nélkül a homokra épített házhoz hasonlít az emberi világ. Az erős sziklaalapot Európában semmi más nem tudja biztosítani, csak a keresztény hit megújulása. Valamilyen módon be kell következnie ennek. Van-e jövője Európának kereszténység nélkül? A kérdésre Pálinkás József azt válaszolja: igen – de hozzáteszi, hogy a jövőre ugyanakkor jókora árnyék vetül.
