Ahogy a fű simogatja a földet.
Ahogy az emberi haj a fejet.
Ahogy a fák beszívják a zöldet.
A csecsemők a tejet.
Ahogy a Kozmosz a műholdat.
Ahogy a tegnapot a holnap.
Ahogy az almát két kézzel fogod, míg eszed.
Ahogy arcod lebarnítja a Nap.
Ahogy csókod az ajkamba harap.
És Isten ezen is nevet.
