Kiinduló állomásunk Marosvásárhely, ahol a város szívében található a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alkotása: a Kultúrpalota. A Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által tervezett, 1911 és 1913 között megvalósult impozáns ház Erdély egyik legfontosabb kiállítóhelye. Emellett a kultúra többi ágának kibontakozására is lehetőséget biztosít, az orgonakoncertektől a könyvbemutatókig. Az elmúlt években számos nagyszabású tárlat otthona volt az intézmény. Ez év nyarán a budapesti Szépművészeti Múzeum Zichy-gyűjteményéből válogatott nagyszabású tárlat várja itt az érdeklődőket. Közel ötven festmény enged betekintést a magyar főváros páratlan műkincseket rejtő, európai hírű anyagába. A Szépművészeti Múzeum gyűjteménye, bár külföldi alkotók műveire épül, hazai műtárgyegyüttesként a magyar kulturális örökség kiemelt része, ezért méltó arra, hogy bemutassák a Kárpát-medence városaiban, amikor lehetőség nyílik erre.
Az Árkádia színei című tárlat augusztus végéig tekinthető meg, majd ezt követően a román fővárosban, Bukarestben mutatják be az összeállítást. A címadással Gosztola Annamária, a kiállítás kurátora egyfelől utalhat a festmények témaválasztásában kedvelt görög mitológia világára, másfelől az Árkádia szó tágabb értelmezésére, az ember és a természet közötti idillikus kapcsolatra is.
Marosvásárhelyt elhagyva barangolásunkat a híres fürdőváros, Szováta érintése után Hargita megyében folytatjuk: előbb Parajdon Áprily Lajos, majd Farkaslakán Tamási Áron emlékháza nyújt lehetőséget a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek jobb megismerésére. Székelyudvarhelyhez közeledve, Lengyelfalván Orbán Balázs emlékhelyén tekinthetünk be a néprajzkutató gazdag munkásságába.
Székelyudvarhely, az egykori Udvarhelyszék központja, a mai Hargita megye második legnagyobb városa igazi „kulturális csemegét” kínál az erdélyi múzeumok iránt érdeklődők számára. A Haáz Rezső Múzeum 2016-ban kapott új otthont. A Székelyudvarhelynek a Küküllő folyóhoz közel eső részén, a 13/A számú országút mellett álló Haberstumpf-villa, a XX. század hajnalának nyugalmas időszakára emlékezteti az ide betérőt. A villát a település önkormányzata vásárolta meg, és a gondos felújítás után tavaly adták át a nagyközönségnek. Az érett historizmus stílusában épült ház a közelmúltban több nagy sikerű kiállításnak adott otthont. Előbb a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Nézőpontok című tárlata várta a látogatókat. Az utóbbi kiállításon az első világháború idején készített fényképeket háromdimenziós térhatású képekként tekinthette meg a közönség egy erre a célra alkalmas, speciális szemüveg segítségével. A villában látható legújabb tárlat Weöres Sándor költészetének hatására készített művészeti alkotásokat vonultat fel Megmozdult szótár címmel. A Weöres-kiállítás október 8-ig látogatható.
A villától csupán néhány száz méterre található Lázár Imre öntödéje, ahol a gépjárműalkatrészektől a szobrokon át sok mindent, például harangokat is készítenek. A tulajdonos a termelésből származó profitot az üzem bővítésére, fejlesztésére fordítja, s emellett értékőrző és értékteremtő tevékenységet is folytat. A megrepedt harangokat, amelyeket ügyfelei a nyersanyagár beszámítása érdekében adnak át neki, nem használja fel új harangok készítéséhez, hanem értékes magángyűjteményt hoz létre belőlük. Ezt a folyamatosan bővülő anyagot idén májusban a városi múzeum munkatársainak segítségével a nagyközönség számára is megismerhetővé tette: szabadtéri tárlatként a Székelytámadt várban állította ki.
Múzeumi barangolásunkat Segesváron folytatjuk, ahol a világörökség részének nyilvánított óváros egyedi látnivalót rejt. Az Órás-torony emeletein berendezett kiállítások az egykor szász többségű település múltjába engednek bepillantást. A torony középső részén az ősi óraszerkezet mozgását figyelhetjük meg. A látogatók számára megnyitott legfelső szinten, ahonnan egykor a városban keletkező tüzeket figyelték, a XXI. századi turista megtekintheti a dombokra épült Segesvár évszázadok során kialakult, egyedülálló városszerkezetét.
Segesvár közelében fekszik Magyarzsákod. Ezen a kis településen nyílt meg idén július 2-án a Hegedüs Sándor-emlékszoba. Az unitárius egyházközség hittantermét több közösség összefogásával tették méltóvá arra, hogy személyes tárgyak bemutatásával emléket állítsanak a Széll Kálmán-kormány miniszterének. Bár Hegedüs Sándor Kolozsvárott született 1847-ben, büszkén viselte az ősei földjére utaló Magyarzsákodi nemesi előnevet. Míg XVII. és XVIII. századi felmenői az unitárius felekezet tanítását követve éltek Magyarzsákodon, addig ő maga a református egyházban vállalt őrálló szolgálatokat, s 1902-től 1906 decemberében bekövetkezett haláláig a dunántúli egyházkerület főgondnoka volt. Az emlékszoba közelében kialakított kertben a július eleji átadóünnepségen kopjafát is avattak a neves erdélyi közéleti személyiség tiszteletére.
A magyarzsákodi művelődési házban augusztus közepéig látogatható a Budapesti Városvédő Egyesület vándorkiállítása „A Kárpát-medencei közlekedéstörténet évszázadai” címmel. A tárlat egyszerre tiszteleg a Vág folyón veszélyes körülmények között is útnak induló szlovák tutajosok, a százhetven éve közúti szolgálatot teljesítő magyar vasutasok és a legnagyobb magyar közlekedésfejlesztő, Széchenyi István munkássága előtt.
Érdemes tehát figyelemmel kísérni – s aki teheti, annak meglátogatni – a hegyek és dombok ölelésében megbújó, kis lélekszámú erdélyi települések kiállítóhelyeit is. A fénnyel telt Zsolnay-kerámiáiról és mozaikjairól jól ismert, méltán népszerű Kultúrpalota mellett ezek is a magyar kultúra szerves részei.
