Közös szavainkból
kell, hogy új remény szülessen,
gondjainkból megváltó haza,
újszülöttként, bűn nélkül,
tisztán sarjadjon ki
mindkettőnk közös igaza.
Ha te meghallgatsz engem,
én mindig terád hallgatok,
ha te lehajolsz hozzám,
én megfáradtan is
rohanok hozzád.
Ha te megvigasztalsz engem,
én őszinte szerető szívvel
nyújtom át neked
feloldásra sorsom
megkövült koloncát.
