A beszélgetés kezdetén a válság kialakulásáról beszélt Pellényi Gábor közgazdász, az est moderátora, melynek során megemlítette az Egyesült Államokban tavaly nyáron kialakult ingatlanhiteli válságot, majd az idei nyáron szintén az USA-ban jelentkező jelzáloghitel- biztosítók csődjét, az állami beavatkozást, a befektetési bankok csődjét – ez utóbbi az egész világon pánikot váltott ki, amely Izlandon és hazánkban okozta a legmegrázóbb pénzügyi hatásokat.
Csaba László a fentiekre reagálva hangsúlyozta: szerinte nem beszélhetünk világválságról, mint teszik sokan, csak tőzsdepánik van, melyért a megjelent túlzó nyilatkozatok és a valóságtól elszakadt közbeszéd a felelős. Mint mondta, a jelenlegi helyzet nem az 1929-ben kezdődött világválság megismétlődése. A szakember hangsúlyozta: hogy miről beszélünk és miként értelmezzük az adatokat, azért nagyon fontos, mert a piacokat a várakozások irányítják, és a várakozások önmagukat teljesítik be. Ezért van nagy szerepe a kommunikációnak és a lélektannak a piaci folyamatokban: nem mindegy, hogyan kommunikál a kormányzat és a jegybank, mint ahogy az sem, milyen hitelük van.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke szerint a jelenlegi válság nem a neoliberalizmus kudarca, hanem az államszocializmus krízise, amelyet a pénzügyi politika és az állami beavatkozások váltottak ki.Magyarország esetében a probléma lényege, hogy az ország devizaadóssága nagy, az MNB devizatartaléka pedig viszonylag alacsony: ezért vált sebezhetővé az ország, ezért kerülhettünk csődközeli helyzetbe, és ezért kényszerültünk újabb jelentős hitel felvételére.
Palócz Éva a globális pénzügyi krízis fő okát abban látta, hogy a pénzpiac elszakadt a reálgazdaságtól, és egyfajta pilótajátékká fajult. A magyarországi krízis egyik okát abban látta, hogy a konvergenciaprogram, a 2007-es kiigazítás után is még mindig hazánknak a legnagyobb a költségvetési deficitje az Európai Unióban. Ehhez adódott hozzá a devizahitelek elterjedése, melyet a magas alapkamat is erősített – mivel magasak voltak a forinthitelek kamatai, így nemcsak a lakosság, az állam is inkább a sokkal alacsonyabb kamatú devizahiteleket vette fel.
Ezért lett jelentős devizaigénye Magyarországnak. A válság, a pánik pillanataiban a külföldi befektetők tőkéjüket kivonták hazánkból, a nemzetközi piac a világon mindenhol bizalmatlan volt – nem adott hitelt, főként nem hazánknak -, így alakulhatott ki az ország csődközeli helyzete. Ezért kérhette a kormány az IMF, az Európai Unió és a Világbank által összeállított 20 milliárd euró összegű hitelkeretet, melyet 2010. március végéig hívhat le a magyar kormány. A hitelcsomag célja a nemzetközi pénz- és tőkepiacok bizalmának erősítése, és segítség a fizetési mérleg finanszírozásához. Az összeg kétszer akkora, mint a külföldiek kezében lévő magyar állampapír- állomány, és ötször nagyobb, mint a jövőre devizában lejáró kormányzati adósság.
Csaba László hangsúlyozta: nem fedi a valóságot, hogy a válság „begyűrűzött” Magyarországra, hiszen az ország helyzete már korábban is nagyon rossz volt. 2006-ban bizalmi válság volt az országban, és velünk szemben az unión belül is. A konvergenciaprogram – azonkívül, hogy csökkentette a deficitet – nem hozott lényegi, gazdaságélénkítő eredményt, ennek következtében a gazdaság lendülete kifulladt, és elfásult a társadalom is. „A kormányzat az utóbbi hat évben folyton mindent átalakított, de bár ne tette volna – folytatta a közgazdász. – Visszatekintve ez lesz a programok kora: mindig újabb és újabb programokkal álltak elő, mégsem történt semmi.” A gazdaság gyengesége, a reformok elmaradása és a piac lélektani félreismerése, vagyis a kormány ügyetlensége elegendő volt ahhoz, hogy Magyarországot ilyen súlyosan érintse a válság.
A zsúfolásig telt fasori díszteremben hol csendben hallgatták a jelenlévők a vitaest résztvevőinek adatokkal, információkkal alátámasztott beszélgetését, hol elszörnyedve ébredtek rá, miként juthatott csődközeli helyzetig az ország, máskor hangos derültséggel fogadták a három beszélgetőtárs egy-egy mondatát. A Deák Ferenc Közéleti Klubot nemzeti és keresztény eszméket valló, értékrendjüket nyíltan vállaló neves értelmiségiek, tudósok, művészek, közéleti személyiségek hívták életre azzal a céllal, hogy a klub működésén keresztül bebizonyítsák: ma Magyarországon helye és megvalósítási terepe, jelentős társadalmi támogatottsága van az értékelvű politikának és a kendőzések nélküli, őszinte közbeszédnek.
