A keresztények mint jó állampolgárok tiszteletben tartják a jogot, és a jót cselekszik. Ugyanaznap este a lateráni Szent János-székesegyházban (képünkön) mondott homíliájában arra mutatott rá, hogy a lábmosás szertartása Jézus alázatos gesztusa az emberiség felé, amelynek nagy szüksége van a megtisztulásra. Csak az adhat támaszt életünknek a halálon is túl, aki maga az Élet. Ő az a közeli Isten, aki szeret minket, akit megismerhetünk és szerethetünk. Jézus egységimája indítson arra mindnyájunkat, hogy lelkiismeret-vizsgálatot tartsunk: mennyire vagyok oka a kereszténység szakadásának? Nagypénteken este a Szentatya hívek tízezreivel követte Jézus keresztútját a Colosseumnál. A keresztúti elmélkedéseket idén Camillo Ruini bíboros írta. A szertartás végén a pápa is szólt a jelenlévőkhöz: „Várjuk a harmadik nap hajnalát, Isten szeretete győzelmének hajnalát, a világosság hajnalát, amely lehetővé teszi a szív számára, hogy megújultan tekintsen a világra, a nehézségekre, a szenvedésre. Minden sikertelenségünket, csalódásunkat, keserűségünket, amelyek látszólag a teljes összeomlást jelzik, megvilágítja a remény. A feltámadás vakító fénye mindent átölel és átalakít: az árulásból barátság születhet, a tagadásból bocsánat, a gyűlöletből szeretet” – mondotta a Szentatya. A nagyszombati szertartáson a pápa homíliájában arról szólt, hogy Krisztus a halál elleni orvosság, amelyet a keresztségben kap meg az ember. A keresztség nem pusztán azt jelenti, hogy kissé bonyolult módon új társulathoz szegődünk, hanem halált és feltámadást, új életre születést jelent. XVI. Benedek kiszolgáltatta a keresztség, az elsőáldozás és a bérmálkozás szentségét a római vikariátus által felkészített hat személynek: egy Japánból és egy Oroszországból származó férfinek, valamint egy Szomáliából, egy Szudánból és két Albániából érkező nőnek. A húsvétvasárnapi szentmisén az eső ellenére is közel ötvenezren vettek részt a Szent Péter téren. „A feltámadt Krisztus tisztítsa meg szívünket a bűn és a halál mérgétől” – mondta beszédében a Szentatya.
“Urbi et orbi” üzenet
A húsvétvasárnapi szentmise után sor került a hagyományos Urbi et Orbi áldásra. A pápa arról beszélt, hogy az egyház a kivonulás népe. Ami korunkban is szüksége van az emberiségnek az „exodusra”, a kivonulásra, vagyis a szabadulásra. „Nem felületes kiigazításokra, hanem lelki és erkölcsi megtérésre. Szüksége van az evangélium megszabadítására, hogy kilépjen abból a súlyos válságból, amely mélyenszántó változásokat kíván. Az Úr Jézustól kérem, hogy Közép-Keleten, különösen azon a földön, amelyet megszentelt az ő halála és föltámadása, a népek igazi és végleges »exodusukban « tudjanak eljutni a háborúból, az erőszakból a békére és az egyetértésre. A keresztény közösségeknek, amelyek különösképpen Irakban annyi megpróbáltatást és szenvedést kell hogy elviseljenek, a Föltámadott megismétli azokat a vigasszal és bátorítással teli szavait, amelyeket az apostoloknak mondott az utolsó vacsora termében: »Békesség nektek!« A latin-amerikai országoknak és a Karibszigetek lakóinak, akik megtapasztalják a súlyosodó bűntények veszélyeit, összekötve a kábítószer-kereskedelemmel, Krisztus húsvétja jelezze a békés együttélés győzelmét és a közjó tiszteletben tartását. Haiti szeretett népe, amelyet feldúlt a szörnyűséges földrengés tragédiája, élje át az »exodust « a gyászból, a kétségbeesésből egy új reménység felé, amelyet a nemzetközi szolidaritás támogat. A szeretett chileiek, akiket földre sújtott egy másik súlyos katasztrófa, de ragaszkodnak a hitükhöz, állhatatosan működjenek közre a helyreállítás művében. A feltámadt Jézus erejében érjenek véget Afrikában a konfliktusok, amelyek folytonos rombolást, szenvedést okoznak. Érkezzék el az a béke és az a kiengesztelődés, amely a kibontakozás garanciája. Különleges módon is az Úrra bízom a Kongói, a Guineai és a Nigériai Demokratikus Köztársaság jövőjét. A reményben megszabadítva folytassuk zarándokutunkat.” Beszédét követően a pápa hatvanöt nyelven – köztük magyarul – köszöntötte a híveket, majd áldást adott Róma városára és a világra
XII. Piusz pápa mindnyájunk atyja volt
Castel Gandolfóban április 8-án a pápa megtekintette a XII. Piusz pápáról szóló, Róma ege alatt című filmet. Ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozta: a RAI által készített film ismeretterjesztő szándékkal készült, felhasználja a legújabb tudományos kutatási eredményeket is. „XII. Piusz ifjúságunk pápája volt – állapította meg a Szentatya. Tanításának gazdagságával meg tudta szólítani kora embereit, és nagy bölcsességével mutatta az irányt az egyház számára a harmadik évezred felé. XII. Piusz pápa mindannyiunk atyja volt, főként a második világháború idején, nagy szeretetről tett tanúbizonyságot Róma és a világ előtt. Róma felszabadulása után, 1944. július 23-án ezekkel a szavakkal mondott köszönetet a Szent Péter Kör jótékony tevékenységéért: „Ti segítséget nyújtotok legnagyobb vágyam teljesítésében: vagyis hogy sokak arcáról letöröljem a könnyeket és enyhítsem a fájdalmat.” A szeretet primátusa, amely az Úr Jézus parancsolata, kulcsfontosságú az egyház, főként pedig az egyetemes pásztor egész tevékenységében. „A szeretet minden cselekedet értelme, a szeretet a mozgatója a gondolatnak, a konkrét tetteknek. Örülök, hogy a filmből ez az egyesítő alapgondolat sugárzik.”
Híreinket a Zenit, a Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír, a CNA, az InfoCatho, a KAP, a KNA,
valamint a La Croix információi alapján állítottuk össze.
