Tarcisio Bertone bíboros államtitkár azonban november 4-én cáfolta a hírt újságírók előtt. A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja és a római főegyházmegye is visszautasította a találgatásokat, melyek szerint a lengyel pápát már áprilisban vagy májusban boldoggá avatják. „Ez az időpont korainak látszik” – mondta Daniel Ols domonkos szerzetes, a pápa boldoggáavatási ügyének szóvivője. A posztulátor hivatala azt a tájékoztatást adta, hogy a boldoggá avatás 2010-ben történhet, pontosabb dátum azonban még nem ismert. Korábban többen valószínűnek tartották, hogy az eseményre április 2-án, a pápa halálának ötödik évfordulóján kerül sor. Ez a nap azonban 2010-ben nagypéntek lesz, így akkor boldoggá avatás nem történhet. Az egyházjog egyébként a boldoggáavatási eljárás megindítását az érintett személy halála után öt évvel engedélyezi. II. János Pál esetében azonban XVI. Benedek pápa 2005-ben kivételt tett.
A bíboros államtitkár levele a kínai papokhoz
Kiengesztelődés a katolikus közösségen belül, illetve párbeszéd a polgári hatóságokkal – erre buzdítja Tarcisio Bertone bíboros a Kínai Népköztársaság katolikus papjait, akikhez november 16-án levelet intézett a papság éve alkalmából. A bíboros államtitkár felsorolja azokat az eredményeket is, amelyek XVI. Benedek pápa két évvel ezelőtti levele nyomán tapasztalhatók az ázsiai országban. Korai még végleges mérleget vonni, de a nehézségek ellenére a remény jelei is mutatkoznak. A megújult lelkiség, Isten szeretete és Krisztus feltétel nélküli követése adhat erőt ahhoz, hogy a kínai hívek szembenézzenek a jelenlegi egyházi, illetve társadalompolitikai helyzettel. Arra buzdított, hogy bizalommal tekintsenek a jövőbe, és teljességében éljék meg a keresztény hitet; hirdessék Krisztust, még ha maroknyi csoportjukat a közöny vagy az Istennel és a vallással szembeni ellenségesség veszi is körül. A papok látogassák a falvak katolikus és nem katolikus családjait; képezzenek jó hitoktatókat, mutassák meg az egyház önzetlen szeretetét; szervezzenek olyan összejöveteleket, ahova a katolikusok meghívhatják nem katolikus rokonaikat és barátaikat, hogy jobban megismerhessék az egyházat és a keresztény hitet. Egy valóban eucharisztikus közösség nem zárkózhat magába, mintha önellátó lenne, hanem szeretetközösségben kell maradnia a többi katolikus közösséggel. Az Eucharisztia ünneplése feltételezi az egységet nemcsak a helyi püspökkel, hanem a pápával és Isten egész népével.
A Szentatya beszéde a FAO csúcstalálkozóján
„Van elegendő élelmiszer mindenki számára. Egyesíteni kell erőinket, hogy leküzdjük az éhínséget” – ezzel a sürgető felhívással fordult XVI. Benedek pápa a világélelmezési csúcstalálkozó megnyitó ülésének résztevőihez november 16-án. Az éhség a szegénység legkegyetlenebb és legkonkrétabb jele – mutatott rá a pápa. Nem tűrhetjük tovább a túlzott gazdagságot és pazarlást, miközben egyre drámaibb mértékű az éhínség. Az egyház nem kíván beavatkozni a politikai döntésekbe; tiszteletben tartja a tudást, a tudományos kutatások eredményeit, valamint azokat az értelemből fakadó döntéseket, amelyeket a hiteles emberi értékek fényében, felelősen hoznak. A szeretet által ihletett szolidaritásra van szükség, késlekedés és kompromisszumok nélkül.
XVI. Benedek fogadta a bangladesi miniszterelnököt
Sheikh Hasina asszonyt, a Bangladesi Népi Köztársaság miniszterelnökét (képünkön) fogadta a Szentatya november 18-án. Érintették azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel az ország igyekszik előmozdítani az egyre nyitottabb társadalom megteremtését, amelyben tiszteletben tartják minden állampolgár emberi jogait. Emellett utaltak a polgári és egyházi hatóságok közötti rendszeres kapcsolatra, és megállapították, hogy a katolikus egyház pozitívan járul hozzá az ember előmozdításához és az ország társadalmi életéhez oktatási, egészségügyi tevékenysége és jóléti intézményei által.
A burundi elnök a pápánál
Pierre Nkurunziza burundi elnököt fogadta november 17-én a Szentatya. Megvitatták a párbeszéd fontosságát, illetve az emberi jogok tiszteletben tartását. A felek reményüket fejezték ki egy keretmegállapodás létrejöttére vonatkozóan, amely meghatározná és biztosítaná az egyház jogi státuszát, illetve tevékenységét Burundiban.
Pápai üzenet a népek evangelizálása kongregáció ülésére
A lelkipásztori első feladat nem más, mint hogy megmutassuk az ember egyetlen Megváltójának, Krisztusnak valódi arcát. A háromnapos tanácskozás november 16-án kezdődött Szent Pál és az új areopagoszok címmel. Meg kell tanulni hasznosítani az új fórumokat, ahol az evangelizálás nagy kihívásaival a hit szellemétől vezérelve szembenézhetünk. Az egyház missziós tevékenységét tehát a harmadik évezred e neuralgikus pontjai felé kell irányítanunk. Nem szabad alábecsülnünk az értékhiányos relativista kultúra hatását, amely behatol a család szentélyébe, beszivárog a nevelés, a társadalom területeire, manipulálva főleg a fiatalok tudatát .
Egyetemisták a Szentatyánál
A hit által megvilágított tudás fontosságáról beszélt november 19-én a Szentatya, amikor fogadta a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetsége képviselőit, a római pápai egyetemek rektorait, tanárokat és diákokat. A pápa örömmel üdvözölte mindazokat, akik a tanítás, a tanulás és a kutatás nehéz feladatát végzik az egyház és az egész társadalom szolgálatában. Sciat ut serviat (Tanulni a szolgálatért) – ez a mottója a szövetségnek, amely 1924-ben alakult, és huszonöt évvel később nyert szentszéki jóváhagyást. A pápa rámutatott arra a pótolhatatlan szerepre, amelyet a négyszáz egyházi fakultás és több mint ezerháromszáz katolikus egyetem tölt be a világ minden táján. Olyan embereket képeznek, akik készek tanúskodni a világban hitükről, és felelősen vállalják feladatukat a társadalomban. „Fel kell számolni a hit és a kultúra közti szakadékot, amelyet már a harminc évvel ezelőtt megjelent, Sapientia Christiana (Keresztény bölcsesség) kezdetű apostoli konstitúció is szorgalmazott – mondotta a Szentatya. – A keresztény kinyilatkoztatás képes átformálni a gondolkodásmódot, az ítélkezés szempontjait, illetve a cselekvési normákat.”
A pápa a siketek problémáiról
Szociológiai, pedagógiai, orvosi, pszichológiai, valamint etikai, spirituális és lelkipásztori szempontokat is megvizsgáltak a siketek problémáival foglalkozó XXIV. nemzetközi „Effeta!”-konferencián. A november 19. és 21. között megtartott rendezvény résztvevőivel XVI. Benedek pápa is találkozott. „Jézus, mikor csodát tett, nem csak a fizikai siketséget gyógyította meg. Arra is rámutatott, hogy létezik egy másféle nem-hallás, amelyből ki kell gyógyulnia az emberiségnek: a lélek süketségéből, amely egyre inkább korlátoz minket, hogy meghallhassuk Isten és embertársaink hangját. Ez pusztító önzésbe zárja az embert, megakadályozva, hogy meghallja a leggyengébbek, a leginkább szenvedők kiáltását” – hangsúlyozta a Szentatya. A konferencia szervezője, Zygmunt Zimowski érsek, az Egészségügyi Pápai Tanács elnöke elmondta, világszerte több mint 278 millió a nagyothallók és siketek száma. Ötvenkilencmillió közöttük teljesen hallásképtelen. Nyolcvan százalékuk a kevésbé fejlett országokban él, ahol nem részesülnek megfelelő egészségügyi A kongregáció megvizsgálta a 2008 novemberében felterjesztett úgynevezett positiót (az ügy összefoglaló jelentését), az összes dokumentumot és tanúvallomást. E híreket eddig hivatalosan nem erősítették meg. Az ügy további lépései a csodákra vonatkoznak majd. A boldoggáavatási ügy Rómában 2005 júniusában indult. Várhatóan jövőre fejeződik be.</p>ellátásban.
Nemzetközi papi találkozó Júniusban Rómában
A papság éve lezárása alkalmából június 9-től 11-ig tartanak majd találkozót Rómában. A nemzetközi rendezvény célja, hogy a világ lelkipásztorai újra felfedezzék hivatásuk szépségét, megnyissák szívüket Krisztus felé, és előrehaladjanak a lelki tökéletesedés útján.
Híreinket a Magyar Kurír, a Vatikáni Rádió, a KAP, a SIR,
valamint a Die Presse anyagaiból válogattuk
