Pápai vesperás az aostai székesegyházban
Les Combes-ból XVI. Benedek július 24-én délután Les Aostába érkezett, ahol vesperást vezetett a székesegyházban. Az ünnepi zsolozsmával emlékeztek a helység nagy fia, a későbbi canterbury érsek, Szent Anzelm teológus halálának kilencszázadik évfordulójára. Homíliájában többek között ezt mondta a pápa: „Új enciklikámban igyekeztem megmutatni Isten elsőbbségét, akár a személyes életben, akár a történelem, a társadalom, a világ életében. Isten igazi hatalma az irgalmasság, a megbocsátás. Isten szenvedett és Fiában szenved velünk”. És ez hatalmának végső csúcsa. Képes szenvedni velünk. Így mutatja meg igazi isteni hatalmát. Szenvedni akart velünk, értünk, és szenvedéseinkben sohasem hagy bennünket magunkra. Megmarad azonban a nehéz kérdés: Miért volt szükség a szenvedésre a világ megváltásáért? Szükség volt, mert a világban elárad a rossz, az igazságtalanság, a gyűlölet, az erőszak óceánja, és a gyűlölet és az igazságtalanság áldozatainak joguk van ahhoz, hogy igazságosságot szolgáltassanak nekik.
Kalauz a globalizált világban
Az olasz gazdasági miniszter, Giulio Tremonti a La Repubblica című lapban a mai globalizált világ számára szükséges kalauznak nevezte az új enciklikát. Az újság idézte Rino Fisichella érseket, etika-szakértőt, aki kiemelte: az enciklika szorgalmazza, hogy újra fedezzük fel a szolidarítás szerepét a gazdasági életben.
Tarcisio Bertone előadása az enciklikáról
A bíboros államtitkár július 28-án az olasz szenátus előtt előadást tart a pápa legutóbb közreadott enciklikájáról. Tarcisio Bertone július 22-én felkereste a pihenő pápát Les Combes település nyaralójában, és a találkozás során megbeszélték az előadás főbb pontjait.
Ima a Fülöp-szigetek volt elnökéért
A Fülöp-szigeteki nunciatúra révén XVI. Benedek pápa imáiról biztosította Corazón Aquino asszonyt, a Fülöp-szigetek volt államfőjét, aki hetvenhat éves, és rákbetegségben szenved. Aquino aszszonyt jelenleg egy manilai kórházban ápolják. 1986-tól 1992-ig töltötte be az államfői tisztséget, kormányzása alatt visszaállította hazájában a demokráciát.
Újabb adat a turini lepelről
Az olasz La Stampa lapban Barbara Frale, a vatikáni levéltár munkatársa, Thierry Castex francia kutató nyomán arról számolt be, hogy szabad szemmel nem látható arám írásjelet találtak a turini leplen, és ilyen írásjelet Kr.u. 70-től már nem használtak. Frale egyébként a templomos rend kutatója. 1204-től a rend őrizte a leplet. Mint ismeretes, 2010. április 10-től május 23-ig lesz legközelebb a nagyközönség számára is látható Torinóban a lepel.
Híreinket a Zenit, a Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír, a CNA, az InfoCatho, a KAP, a KNA,
valamint a La Croix információi alapján állítottuk össze.
