Mint mondta, a boldoggá avatás még nem áll a küszöbön. Időpontról akkor lehet beszélni, ha az eljárás minden részlete befejeződött. Egyházmegyei szinten 2007 májusában befejeződött. 2008. november végén az úgynevezett positio, a dokumentumok és tanúvallomások összessége eljutott a szakértő teológusokhoz. Az ő vizsgálatuk még folyik. Ennek befejezése után kerül az ügy az illetékes bíborosok elé. Azután a pápa dönt az erények gyakorlásának fokáról. Aztán a csodákat kell megvizsgálni orvosi és bíborosi szinten. Csak ezután következik a végső pápai döntés.
XVI. Benedek pápa április 2-án szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában II. János Pál halálának negyedik évfordulója alkalmából. A Szentatya már az előző napi általános kihallgatáson méltatta elődje pápaságát. A szentmisén a virágvasárnap esedékes ifjúsági világnap előkészületeként nagy számban voltak jelen római fiatalok.
A Krisztus Légió Kongregáció kivizsgálása
Tarcisio Bertone bíboros államtitkár április 1-jén nyilvánosságra hozott, március 10-én kelt levelében tájékoztatta XVI. Benedek apostoli vizitációra vonatkozó döntéséről Álvaro Corcuerát, a kongregáció legfőbb elöljáróját, aki mély háláját fejezte ki a Szentatyának. Bertone bíboros levelében hangsúlyozza a Krisztus Légiója által folytatott tevékenység jelentőségét. A világ mintegy húsz országában jelen lévő szerzetesek célja, hogy az igazságosság és a szeretet igényeinek megfelelően növeljék Krisztus országát az értelmiségiek körében, a szociális téren és a nevelésügyben elkötelezett személyek között. A pápa ismételten szolidaritásáról és imáiról biztosítja a kongregáció tagjait.
A pápa üzenete a G20 országokhoz
XVI. Benedek pápa április 1-jén üzenetben fordult a londoni G20-csúcs résztvevőihez, arra bátorítva az államokat és nemzetközi szervezeteket, hogy közösen keressenek megoldást a világválságra. El kell kerülni a nacionalista vagy protekcionalista megoldásokat. Kameruni és angolai utazása során azt tapasztalta, hogy az afrikai országokat különösen is sújtja a krízis. – A mostani válság oka a gazdasági rendszerek erkölcsének hiánya. Korunk egyik legfontosabb feladata az extrém szegénység megszüntetése 2015-ig – hangsúlyozta XVI. Benedek.
A G8 munkaügyi miniszterei: Első az ember
Renato Raffaele Martino bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke a L’Osservatore Romanóban figyelemre méltónak nevezte az olasz kormány kezdeményezésére történt találkozót, mely március 29. és 31. között volt Rómában. A pénzügyi válság szociális hatásáról volt szó, és a „people first” (először az emberek) mottó szerint teendő intézkedésekről. Martino bíboros dicsérte a konferenciát, amely az emberi személy méltóságát szolgálta és az egyház szociális tanítását idézte. A válságot nem a pénz, a tőke oldhatja meg, hanem az ember és munkája, a közjó szolgálata, a szolidaritás.
A Pápai Teológiai Akadémia új elnöke
A Szentatya április 4-én kinevezte Manlio Sodi szalézi szerzetest, a Pápai Szalézi Egyetem teológiaprofesszorát a Pápai Teológiai Akadémia elnökévé. A szerzetes eddig az intézmény rendes tagja volt.
Tíz új boldog
XVI. Benedek pápa április 3-án fogadta Angelo Amato érseket, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusát. Jóváhagyta tíz dekrétum kihirdetését, amelyek elismerik tíz személy – közöttük egy világi férfi és nő – hősies erényeit. Az egyik dekrétum elismeri azt a csodát, amelyet Isten szolgálója, Maria Pierina de Micheli olasz szerzetesnő közbenjárásának tulajdonítanak. Az 1890 és 1945 között élt nővér Jézus szent arcának apostola volt. 1938-ban a Szűzanya látomásban felfedte számára a szent arcot. Ugyanebben az évben Giovanni Bruner fotóművész lefényképezte a torinói halotti leplet, majd a képet Ildefonso Schuster milánói bíborosnak ajándékozta. A bíboros ezt továbbította Pierina nővérnek, aki a fénykép alapján készíttette el a Krisztus szent arcát ábrázoló érmet.
A zsinat az egyházi hagyomány és megújulás szintézise
Az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának titkára, Agostino Marchetto érsek április 4-én felszólalt a firenzei akadémia ülésén. A főpásztor előadásában a zsinat megalapozott és tiszteletteljes értelmezésének kérdésével foglalkozott. Ehhez a hatvankét vastag kötetben összegyűjtött hivatalos iratokat kell tanulmányozni. Sokan ugyanis magánfeljegyzésekre, naplókra hivatkozva csökkenteni kívánják a záródokumentumok jelentőségét, azt sugallva, hogy ezek nem tükrözik hűen a II. vatikáni zsinat valódi lelkületét. Marchetto érsek megemlítette az úgynevezett bolognai csoportot, amelynek tagjai nagy kitartással, széles körű baráti kapcsolataikkal és számos eszközzel elérték, hogy a zsinatról torz és ellentmondásos képet fessenek, és azt másokra kényszerítsék. Szerintük a zsinat nyomán egy „demokratikus" egyháznak kellett volna születnie, amely figyelmen kívül hagyja az egyházi intézményeket, tekintélyüket és hatékonyságukat, azokat nem tekinti a hit középpontjának és mértékének. A bolognai csoport azt akarja elhitetni, hogy a zsinatot követően új típusú katolikusok keltek életre, akik már nem egyházközpontúak és nem kötődnek a tanhoz, főleg nem annak egyedüli megfogalmazásához. Még ennél is radikálisabb nézeteket vall Hans Küng teológus – jegyezte meg felszólalásában Marchetto érsek.
A helyes hermeneutika szerint azonban a zsinat tanításában a hagyomány és a megújulás szintézisét kell látnunk. Nem szakadásról, nem felforgató forradalomról van szó, hanem hűséges evolúcióról, fejlődésről, ahogy erre XVI. Benedek pápa rámutatott 2005-ben a római kúria tagjaihoz intézett beszédében. A folyamatosságban megújuló egyház mindig növekszik és fejlődik az időben, ugyanakkor mindig önmaga marad: csöndben, de egyre láthatóbban bő termést hoz.
A kínai egyház helyzetéről a Vatikánban
Március 30. és április 1. között második alkalommal ült össze az a bizottság, melyet XVI. Benedek pápa hozott létre 2007-ben a kínai egyház főbb problémáinak tanulmányozására. A bizottság megfeszített munkájának elsődleges témái között szerepelt a szeminaristák képzésének kérdése. Az ülés résztvevői kiemelték a jelenlegi kínai egyházi helyzet összetettebb problémáit is, amelyek nemcsak az egyházon belüli nehézségekből származnak, hanem a polgári hatóságokkal való problematikus kapcsolatokból is. A kérdés kapcsán felmerült Giulio Jia Zhiguo zhengdingi püspök letartóztatásának szomorú híre is. Az ehhez hasonló esetek csak megnehezítik a világi hatalommal való párbeszéd helyzetét, amelynek javítására a Szentatya is utalt levelében. A püspök letartóztatásának ügye nem egyedüli eset az országban, számos egyházi személy szabadságát akadályozzák, jogtalan bánásmódban részesülnek, és lelkipásztori tevékenységüket is korlátozzák. Az összejövetel a Szentatyával való találkozással zárult, aki Péter apostol utódaként a püspöki egység örök és látható alapelve és alapja. A pápa hangsúlyozta a katolikusok támogatásának fontosságát Kínában, hogy megismertessék másokkal a keresztény hit szépségét és ésszerűségét.
Umberto Betti bíboros halála
A nyolcvanhét éves ferences bíboros, aki évekig rektora volt a Pápai Lateráni Egyetemnek, április 1-jén Firenze közelében elhunyt. 2007-ben emelte a Szentatya bíborosi rangra. Halálával a bíborosi kollégiumnak száznyolcvanhat tagja van, közülük száztizenöt pápaválasztó.
Három vöröskeresztes aktivista fogoly
A január 15-én elrabolt olasz, svájci és Fülöp-szigeteki aktivisták szabadulásáért a Szentszék március 30-án jegyzéket adott ki. A Szentatya Isten nevében kéri a békés megoldást.
A gázai katolikusok számára gyűjtöttek
A Szentatya nagycsütörtökön délután a lateráni Szent János-bazilikában bemutatott, az utolsó vacsorára emlékező szentmiséjén a gázai katolikusok részére rendeztek gyűjtést.
