Nyolc kérdésre válaszolt, amelyet a plébánosok tettek fel neki. A pápa emlékeztetett rá: az egyház arra hivatott, hogy moralizálás nélkül rámutasson a gazdasági- pénzügyi rendszer kudarcaira. Említette, hogy ezért készíti olyan gondossággal szociális enciklikáját. Nem szabad szótlanul hagyni azokat az alapvető tévedéseket, amelyek a nagy amerikai bankok összeomlásakor megmutatkoztak. Az emberi kapzsiság nem más, mint bálványimádás, mely Isten ellen való, és az igazi Isten képét a mammonéra hamisítja. Bátran és konkrétan kell az egyháznak felemelni szavát, hiszen a nagy erkölcsi tanítások nem segítenek, ha nincs mögöttük valóságismeret.
A pápa arra buzdította az egyházmegye papságát, hogy a teológiai tudást ötvözzék konkrét tapasztalataikkal, hogy így juttassák el Isten szavát a mai emberekhez. A hithirdetés két elemét a pápa a szavakban és a tanúságtételben jelölte meg. Meg kell nyílni korunk kultúrája előtt.
A találkozó még nem időszerű
XVI. Benedek pápa és I. Kirill moszkvai ortodox pátriárka (képünkön) találkozásának még akadályai vannak – mondta egy tévéinterjúban február 22-én Hilarion (Alfejev) bécsi orosz ortodox püspök. A találkozás lehetősége II. Alekszij idejében sem volt kizárt. De bizonyos akadályok ma is vannak, főleg a prozelitizmus (az ortodoxoknak a katolikus egyházba csábítása). Ezzel kapcsolatban Hilarion új görög katolikus plébániák szervezését említette Ukrajnában. Előbb ebben a kérdésben közös álláspontra kell jutni, azután következhet a jól előkészített találkozó.
A katolikus-iszlám párbeszéd jegyében
A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa és a monoteista vallások közötti párbeszédért létrehozott Al-Azhar állandó bizottság éves találkozójára Rómában került sor február 24-én és 25-én. A tanácskozást Jean-Louis Tauran bíboros, a pápai tanács elnöke és Ali Abd al-Baqi Shahata sejk, a kairói Al-Azhar iszlám kutatási akadémia főtitkára vezette. A katolikus és az iszlám résztvevők meghallgatták A béke pedagógiájának és kultúrájának előmozdítása, különös hangsúllyal a vallások szerepére téma bemutatását, katolikus szempontból Bernard Sabella, iszlám megközelítésből pedig Ali Shahata sejk előadásában. Az eszmecsere a kölcsönös tisztelet, a nyitottság és a barátság szellemében zajlott. Az a meggyőződés ihlette, hogy fontosak a jó kapcsolatok a keresztények és muzulmánok között, és különleges hozzájárulásuk a békéhez a világban.
