Délután a Mária, az Apostolok Királynője bazilikában a Szentatya a püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, diakónusokkal, az egyházi mozgalmak és más keresztény felekezetek képviselőivel elimádkozza a vesperást. Másnap, március 19-én, szerdán reggel XVI. Benedek találkozik a kameruni muzulmán közösség képviselőivel. Délelőtt szentmisét mutat be az Amadou Ahidjo elnevezésű stadionban az afrikai szinódus második különleges közgyűlésére kiadott Instrumentum Laboris (munkadokumentum) közzététele alkalmából, később a pápa látogatást tesz a Szenvedő Világ elnevezésű, mozgássérültek rehabilitációjával foglalkozó központban (CNRH). Még aznap találkozik az afrikai szinódus különleges tanácsának tagjaival. Március 20-án délelőtt a yaoundéi nemzetközi repülőtéren kerül sor a búcsúceremóniára. Az angolai Luandába indul. Délben érkezik meg az angolai fővárosba, majd udvariassági látogatást tesz az elnöki palotában, találkozik a politikai és polgári vezetőkkel, valamint a diplomáciai testület tagjaival. Este fogadja Angola és São Tomé püspökeit. Március 21-én délelőtt XVI. Benedek szentmisét mutat be az angoli és São Tomé-i püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, az egyházi mozgalmak képviselőivel és a katekétákkal a luandai Szent Pál-templomban. Délután a pápa a fiatalokkal találkozik a „Coqueiros” stadionban. Március 22-én, vasárnap délelőtt Afrika déli részének főpásztoraival mutat be szentmisét a cimangolai síkságon. Délután a nők jogainak előmozdítása érdekében tevékenykedő katolikus mozgalmak képviselőivel találkozik a luandai Szent Antal plébánián. Március 23-án, hétfőn az angolai főváros nemzetközi repülőterén búcsúceremóniára kerül sor.
Időszerű kérdésekről
A Szentatya január 28-án, a szerdai általános kihallgatás végén mindenekelőtt köszöntötte Kirillt, Moszkva és az egész „Rusz” újonnan megválasztott pátriárkáját. Idézett homíliájából, amelyet pápasága ünnepélyes megkezdésekor mondott, és amelyben elsődleges feladatának jelölte meg a keresztények egységének mielőbbi megvalósulását. Éppen az egység szolgálatában döntött úgy néhány nappal ezelőtt, hogy visszavonja az 1988-ban pápai engedély nélkül szentelt négy püspök egyházi kiközösítését. „Azért tettem meg az atyai irgalmasságnak ezt a gesztusát, mert az említett főpásztorok több ízben is kinyilvánították a kiközösítés miatti szenvedésüket” – mondta a pápa. Annak a reményének adott hangot, hogy a négy püspök újabb lépéseket tesz a teljes egyházi kommunió megvalósulása felé, tanúskodva a pápa tanítóhivatalának és tekintélyének, valamint a II. vatikáni zsinat tanításának elismeréséről. Ezután a soá témája kapcsán emlékeztetett rá, hogy több ízben is felkereste az auschwitzi haláltábort. A pápa megújította teljes és vitathatatlan szolidaritását zsidó testvéreivel, akik az „első szövetség” örökösei. A soá legyen figyelmeztetés mindenki számára a feledéssel, a zsidó népirtás tagadásával, továbbá a holokauszt méreteinek kicsinyítésével szemben. Az erőszak soha többé ne alázza meg az emberi méltóságot!
Williamson püspök holokauszttagadása
Bernard Fellay püspök, a Szent X. Piusz Testvérület legfőbb elöljárója január 28-án nyilatkozatban kért bocsánatot Benedek pápától azért, ahogyan a testvériség egyik tagja, Richard Williamson püspök az egyik svéd televízióban nyilatkozott a zsidó népirtásról. A főpásztor január 21-én az interjúban ugyanis tagadta a gázkamrák létezését. „Bocsánatot kérünk a Szentatyától és minden jóakaratú embertől, tette drámai következményei miatt" – írja Fellay püspök, aki szomorúan állapítja meg, milyen károsan érinti küldetésüket ez az eset. „Nem tehetünk mást, minthogy ezt elismerjük, és továbbra is hirdetjük a katolikus tanítást, kiszolgáltatjuk a szentségeket.”
A Jerusalem Post internetes honlapján január 27-én megjelent cikk szerint az izraeli főrabbinátus határozatlan időre szakította meg hivatalos kapcsolatait a Vatikánnal. A főrabbinátus törölte a zsidósággal való kapcsolatok szentszéki bizottságával tervezett találkozót, amelyre március 2. és 4. között került volna sor. A Jerusalem Post cikke szerint Oded Weiner, a főrabbinátus főigazgatója levélben fordult Walter Kasper bíboroshoz, a bizottság elnökéhez, hangsúlyozva, hogy nyilvános vatikáni bocsánatkérés nélkül nehéz lesz a párbeszéd folytatása.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy XVI. Benedek szavai, amelyeket korábban már több ízben elmondott, és amelyeket január 28-án megismételt a soá témáját illetően, elegendő választ jelentenek azok elvárásaira, akik kifogásolják a pápa és a katolikus egyház álláspontját e kérdésben.
A Szent X. Piusz Testvérület négy püspöke egyházi kiközösítésének feloldása sokakban aggodalmat ébresztett – írják svájci főpásztorok, majd óva intenek a félreértésektől. Az egyházi törvény szerint a kiközösítés visszavonása ugyanis nem rehabilitációt jelent, hanem utat nyit a kiengesztelődés felé. A pápa gesztusa tehát nem végkifejlet, hanem kiindulási pont a kérdések megvitatásához szükséges párbeszédhez. A fennálló különbségeket tekintve ez az út hosszúnak ígérkezik. Az aggodalmakat még csak fokozta az az interjú, amelyet az egyik püspök adott a svéd televíziónak nem sokkal a kiközösítés visszavonásának nyilvánosságra hozatala előtt. Richard Williamson az interjúban azt állította, hogy nincs történelmi bizonyíték a gázkamrákra vonatkozóan, továbbá, hogy a nácik mindössze 200-300 ezer zsidót öltek meg, nem pedig hatmilliót. A katolikus egyház semmiképp sem fogadhatja el a holokauszt tagadását. A négy főpásztor továbbá több ízben is hangoztatta, hogy sem ők, sem a testvériség nem fogadják el a II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozatát a zsidósággal és a nem keresztény vallásokkal való kapcsolatokat illetően. A svájci püspökök közleményükben a következő elvárásaiknak adnak hangot: az egyházi közösség helyreállításához és az „a divinis” felfüggesztés visszavonásához vezető előzetes megbeszélések során a testvérület négy püspöke hitelesen nyilvánítsa ki, hogy elfogadja a II. vatikáni zsinatot, különös tekintettel a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatra.
P. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője az Octava Dies katolikus televíziós magazinban arra utalt, hogy „a pápa elítélte mindazokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a feledés homályába burkolják vagy tagadják hatmillió zsidó elpusztításának tragédiáját. Ezen túlmenően emlékeztetett azokra a drámai problémákra is, amelyeket mindez jelent minden ember és minden hívő lelkiismerete számára.
Richard Williamson püspök holokausztot tagadó kijelentését számos püspöki konferencia elítélte, és a Lefebvre által alapított Szent X. Piusz Testvérület elöljárója is elítélte a megnyilatkozást. A német püspöki konferencia nyilatkozatában „elfogadhatatlannak” minősítette Williamson nyilatkozatát, mely teljesen eltér a katolikus egyház többször hangoztatott álláspontjától. A francia püspöki konferencia is „elfogadhatatlannak és botrányosnak” nevezte a holokauszt tagadását. Utaltak a franciaországi zsidó közösséggel fennálló párbeszédükre és baráti kapcsolataikra. Az Egyesült Államok katolikus püspökei is tiltakoztak, és a pápák, valamint a világegyház álláspontjára is hivatkoztak. A kanadai főpásztorok is csatlakoztak a pápa felhívásához, amely minden népet arra buzdít, hogy ismerje el: a soát nem szabad elfelejteni, még kevésbé tagadni. A püspökök továbbra is elkötelezett párbeszédet kívánnak folytatni a zsidókkal.
A katolikus-ortodox nemzetközi bizottsághoz
A Szentatya január 30-án fogadta a katolikus- ortodox nemzetközi vegyes bizottság tagjait – összesen harmincöt személyt -, akik egy héten keresztül az „Egyház mint közösség” kérdésről tartottak teológiai eszmecserét. Hét olyan ortodox egyházról van szó, amelyek a 451-es kalkedoni zsinat után szakadtak el az egységes egyháztól. A világnak nagy szüksége van az egység látható jeleire, szüksége van arra a szeretetkötelékre, amely egymáshoz fűzi a Szentháromság személyeit, és amelyet kétezer évvel ezelőtt Isten Fia megtestesülése által nyilatkoztatott ki nekünk – fogalmazott a pápa.
