A lemezen olyan énekeket ad elő, amelyek II. János Pál pápa verseire születtek, akinek Placido Domingo nagy tisztelője volt. A lengyel pápa halálát követően, már 2005 áprilisában megfogant benne az album terve. Karol Wojtyla versei nagy irodalmi értéket képeznek – nyilatkozta akkor és azóta is többször. A spanyol tenorista most bemutatandó albumát a Deutsche Grammofon Ház adja ki. Placido Domingo három ízben is szerepelt II. János Pál pápa előtt – Rómában, Mexikóban és New Yorkban -, aki mindig személyesen is fogadta a művészt. Idén április 17-én XVI. Benedek pápa Egyesült Államokban tett útja során a spanyol énekes vezette a kórust a washingtoni stadionban megrendezett pápai misén.
A pápa a velencei biennálén?
Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a Rheinischer Merkur című hetilapnak adott nyilatkozatában az egyház és a képzőművészet közötti párbeszéd új szakaszának nevezte a Vatikán részvételét a 2009-es velencei biennálén. Nem zárta ki, hogy a Szentatya felkeresi akkor Velencét.
A jelenlegi pénzügyi válság erkölcsi krízis
A Szentszék továbbra is figyelemmel kíséri a gazdasági-pénzügyi helyzet alakulását. Giampaolo Crepaldi püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára nyilatkozatában ismételten felhívta a figyelmet a szegény országok helyzetére, és a válság olyan megközelítését szorgalmazta, amely nem mellőzi annak erkölcsi aspektusát sem. A jelenlegi válság megoldása nem lehet csupán pénzügyi jellegű – állapította meg a püspök. Az egyház társadalmi tanításából kiindulva a piacnak – és benne a pénzügyi piacnak – szüksége van olyan feltételekre, amelyeket önmaga nem tud megteremteni, ilyen például a bizalom. Amikor egy gazdasági-pénzügyi rendszer válságba kerül, annak sosem csupán ökonomikus és financiális okai vannak, hanem a világszintű erkölcsi rendszer sérüléséből fakad. A bizalom elsősorban nem gazdasági-pénzügyi elem, hanem etikai magatartás. Amikor a piac ezt valami oknál fogva nélkülözni kényszerül, akkor önmaga nem képes azt újjáépíteni. „Nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe, ha a piacot nem célnak, hanem eszköznek tekintettük volna” – olvasható a nyilatkozatban. Meg kell őrizni az egyensúlyt, és három szereplőnek kell rendeznie a helyzetet: a piacnak, az államnak és a civil társadalomnak.
A világ kolostorai nehézségek és virágzás között
A monasztikus élet és jelentősége az egyházban és a mai világban – erről a témáról tanácskoztak a szerzeteskongregáció plenáris ülésén november 18-tól. Franc Rodé bíboros elismerte, hogy ma a szerzetesi élet nagy nehézséggel küzd, vannak olyan közösségek, amelyek lassanként elfogynak. Mindamellett az egyház azt várja tőlük, hogy tanúskodjanak Isten jelenlétéről és szeretetéről minden ember iránt. A legfrissebb adatok szerint ma 12 800 férfi szerzetes él szerte a világon 905 kolostorban, a közösségek átlaglétszáma tizenöt fő, nagyrészt városokban élnek, és részt vesznek a helyi egyház lelkipásztori tevékenységében. A női szerzetesek mintegy 48 500-an vannak a világon, 3520 kolostorban, kétharmaduk Európában él. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerika egy részében növekednek a közösségek, újakat alapítanak.
Bea bíboros évfordulója
A keresztény egység ügyének kiemelkedő előmozdítója, Augustin Bea német jezsuita bíboros (1881-1968) (képünkön) negyven esztendővel ezelőtt hunyt el Rómában. A badeni Riedböhringenben született, falusi ács és földműves fiaként. 1909-ben lépett a jezsuita rendbe. 1912-ben szentelték pappá. A Gergely-egyetemen a szentírástudomány professzora volt 1924-től. 1930 és 1949 között a Pápai Biblikus Intézet rektori tisztét töltötte be. Egy ideig XII. Piusz pápa gyóntatója volt. XXIII. János pápa 1959. december 14-én tette bíborossá, majd 1960-ban kinevezte a keresztény egységtitkárság élére, és megbízta az egyháznak a zsidósághoz fűződő viszonyát összefoglaló zsinati dokumentum kidolgozásával. 1962-ben lett püspök. AII. vatikáni zsinaton nagyon fontos szerepet játszott a Nostra aetate nyilatkozat létrejöttében, és az Unitatis redintegratio kezdetű dekrétum, valamint a vallásszabadságról szóló nyilatkozat előkészítésében. Túlzás nélkül állítható, hogy jelentősen alakította a XX. század egyháztörténelmét. XXIII. János pápa az Úr nagy kegyelmének tartotta, hogy „felfedezte” Bea bíborost. Szülőfalujában temették el, ahol hagyatékát is őrzik.
