Róma – Vatikán

A Szentatya üzenetében emlékeztet rá, hogy a több mint 40 évvel ezelőtti esemény átfogó megújulási folyamatot indított el korunk egyházában, amely még ma is tart. XXIII. János pápa számára alapvető volt, hogy a mai emberekhez eljuttassa az isteni üdvösség jó hírét. Benedek pápa üzenetében azzal bízta meg a Szent Bonaventúra Pápai Teológiai Fakultás tanárait, hogy mélyítsék el a II. vatikáni zsinat tanítását.

A libanoni elnök a pápánál

XVI. Benedek pápa október 31-én fogadta Michel Szulejmán libanoni elnököt. A beszélgetés középpontjában a libanoni helyzet és a közel-keleti békefolyamat állt. A pápa és a májusban hivatalba lépő maronita politikus, Szulejmán első ízben találkozott. A Szentszék mindig különleges figyelemmel kísérte Libanon helyzetét, hiszen a közel-keleti országban magas a keresztények aránya.

XVI. Benedek a római pápai egyetemekhez

A római pápai egyetemek rektorait, professzorait, a szemináriumok és kollégiumok elöljáróit és a világ minden részét képviselő hallgatókat köszöntötte október 30-án a Szentatya a Szent Péter-bazilikában. Beszédében azt kérte a hallgatóktól, hogy maradjanak hűségesek Krisztushoz és az egyházhoz, tanuljanak szorgalmasan, és bensőleg legyenek szabadok a kevélység kísértésétől. A világ bölcsessége olyan élet- és látásmódot jelent, amely eltekint Istentől, és a siker, valamint a hatalom elvei szerinti domináns vélemény követésére teszi a hangsúlyt. A másik, az isteni bölcsesség viszont abban áll, hogy Krisztus gondolatait követjük, mert Krisztus megnyitja az emberi szívek szemét, hogy az igazság és a szeretet útján járjunk.

A Pápai Tudományos Akadémia közgyűlése

A világegyetem és az élet evolúciójának tudományos megközelítései volt a témája a Pápai Tudományos Akadémia közgyűlésének, amely, október 31-től november 3-ig tartott a Vatikánban. A résztvevők között volt P. Jáky Szaniszló magyar bencés, Templeton-díjas tudós is. XVI. Benedek pápa hozzájuk intézett beszédében azt fejtette ki: amikor azt állítjuk, hogy a kozmosz létrehozása és fejlődése a Teremtő „gondviselésszerű bölcsességének” gyümölcse, ez nem jelenti azt, hogy a teremtés pusztán a világ és az élet történetének kezdetére vonatkoznék. Magába foglalja azt a tényt, hogy a Teremtő szüntelenül fenntartja ezek fejlődését. A hit fényében megalkotott teremtéselmélet és az empirikus tudományok kutatási eredményei nem állnak ellentétben egymással. Galileo Galilei számára a természet olyan könyv volt, amelynek Isten a szerzője, csakúgy, mint a Szentírásnak. A különbség egy egyszerű élőlény és egy spirituális lény között az, hogy ez utóbbi képes Isten megismerésére. Benedek pápa most az egész egyház nevében fejezte ki háláját azért a kölcsönös gazdagodásért, amelyben mind a tudomány, mind a hit részesedik, miközben kutatja az igazságot, szolgálva az egész emberiség javát.

A karizmatikus mozgalmak értékes erőforrást jelentenek

Intenzívebbé kell tenni a főpásztorok és az egyházi mozgalmak közötti párbeszédet, amely hasznosítandó értékes erőforrás az egyházban. Ennek a kívánságának adott hangot október 31-én XVI. Benedek, amikor fogadta a karizmatikus mozgalmak katolikus testvériségének tagjait. A kihallgatás résztvevői a napokban Assisiben tartották nemzetközi konferenciájukat a következő témáról: „A keresztre feszített Krisztust hirdetjük, aki Isten ereje és bölcsessége.” Becslések szerint a világon ma 500 millióra tehető a karizmatikusok száma, amelyből 120 millió a katolikus.

Vatikáni üzenet a hindu diwali ünnepre

Jean Louis Tauran bíboros, a vatikáni Vallásközi Párbeszéd Tanácsának elnöke Keresztények és hinduk: együtt az erőszakmentességért címmel küldött üzenetet október 28-án az indiai fényünnepre. A jeles nap azt szimbolizálja, hogy az igazság győzedelmeskedik a hazugságon, a fény a sötétségen, az élet a halálon és a jó a rosszon. Avatikáni bíboros az üzenet témájául idén azt a kérdést választotta, hogy miként lehet harmonikusan együtt élni a mai társadalomban, tanúságot téve az igazságról, a világosságról és a reményről, amelyet a diwali ünnep jelent. Az erőszakmentesség nem pusztán taktikai manőver, hanem annak az embernek a viselkedése, aki annyira meg van győződve Isten szeretetéről és erejéről, hogy nem fél csakis a szeretet és az igazság fegyvereivel szembeszállni a gonosszal. Az ellenség szeretete a szeretet forradalma, amely végső soron nem emberi erőforrásokra, hanem Isten ajándékára alapoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.