Egyszerű csillagállás

Ba­rá­ti Kris­tóf ki­ér­de­mel­te, hogy a chi­ca­gói Stradivari Ala­pít­vány az ő ke­zé­be ad­ja 1703-ban ké­szült „La­dy Harmsworth” he­ge­dű­jét. Az if­jú mű­vész ma már a leg­jobb ze­ne­kar­ok­kal, kar­mes­te­rek­kel és szó­lis­ta part­ne­rek­kel dol­go­zik. A ’90-es évek kö­ze­pé­től in­dult el nem­zet­kö­zi pá­lya­fu­tá­sa, az idei Bu­da­pes­ti Ta­va­szi Fesz­ti­vá­lon pe­dig már a Royal Philharmonic Or­chestra és Charles Dutoit kar­mes­ter vá­lasz­tot­ta szó­lis­tá­nak Bee­tho­ven he­ge­dű­ver­seny­éhez…
Ba­rá­ti mind­eköz­ben la­za fi­gu­ra. Ra­jong a sak­kért, szen­ve­dé­lye a re­pü­lés, a „pi­ló­ta­ság”. Szí­ve­sen uta­zik, in­gáz­va szü­lő­vá­ro­sa, Bu­da­pest és az őt ven­dé­gül lá­tó vi­lág­vá­ros­ok kö­zött. Fe­gyel­me­zett, ha­tá­ro­zott és „ön­tör­vé­nyű” mű­vész, aki 2008 no­vem­be­ré­ben töb­bek kö­zött ezt mond­ta az Új Em­ber­nek adott in­ter­jú­já­ban: „Sa­ját el­kép­ze­lé­se­i­met kö­ve­tem, elő­adás­mó­dom a meg­győ­ző­dé­sen ala­pul. Az esz­té­ti­kum­ra, az egy­sze­rű­ség­re és a struk­tú­rá­ra épí­tek, nem pe­dig kü­lön­bö­ző sé­mák­ra vagy új fel­fe­de­zé­sek­re. A ta­nu­lás ré­sze az adott mű spi­ri­tu­á­lis át­gon­do­lá­sa, pró­bá­lom meg­ér­te­ni, hogy a szer­ző mit is írt le. Ami­kor ki­ál­lok a kö­zön­ség elé, már nem bi­zony­ta­lan­kod­ha­tok az el­kép­ze­lést il­le­tő­en. An­nak tu­da­tá­ban kell ját­sza­nom, hogy en­nek a pas­­szus­nak, struk­tú­rá­nak csak így van ér­tel­me…”
És hogy mit je­lent szá­má­ra hi­va­tá­sa? Így vá­la­szolt: „Szá­mom­ra az elő­adó-mű­vé­szet ér­tel­me az igaz­ság ke­re­sé­se. »Boldog, aki keresi az igaz­sá­got; és óva­kodj at­tól, aki már meg­ta­lál­ta.« Egész éle­tünk a ke­re­sés­ről szól. A ze­ne tud leg­in­kább és leg­köz­vet­le­neb­bül a lé­lek­hez szól­ni. Sze­ren­csés, aki kap­cso­lat­ba ke­rül ve­le vagy köz­ve­tít­he­ti. A ma­ra­dan­dó­ra tö­rek­szem, nem sze­ret­nék el­men­ni a ma an­­nyi­ra di­va­tos »könnyűség« fe­lé. Ked­ve­lem a rend­kí­vü­li dol­go­kat, a ki­hí­vá­so­kat.”
Ba­rá­ti Kris­tóf­ra ér­de­mes oda­fi­gyel­ni. Min­dig, és min­den kon­cert­jé­re. Azt hi­szem, itt kez­dő­dik a hi­te­les sztár­ság. És még csak har­minc­há­rom éves…