Egyházi vezetők felhívása

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke október 13-án tette közzé üzenetét a kairói eseményekkel kapcsolatban. „Hangsúlyozni szeretnénk, hogy lélekben közel állunk Egyiptom minden állampolgárához, különösképpen a kopt keresztény közösséghez tartozó testvéreinkhez, akiket ezekben a napokban a béke, a vallások együttélése, az emberi szabadság és méltóság ellen irányuló gyilkos erőszak sújtott. Azt kérjük az európai országok kormányaitól, hogy foglaljanak állást mindazok védelmében, akik – mint a keresztények – erőszakos támadásoktól szenvednek vallási, etnikai, társadalmi hovatartozásuk miatt. Minden egyiptomi keresztény számára erőt kérünk az Úrtól.”

Ahmed el-Tayeb sejk, a kairói Al-Azhar muzulmán központ főimámja a keresztények elleni támadás másnapján sürgős összejövetelt hívott egybe, hogy vallási vezetőkkel, köztük III. Shenouda kopt pápával és keresztény papokkal kiutat keressenek a jelenlegi válságos helyzetből. XVI. Benedek pápa október 12-én a kisebbségek tiszteletben tartását sürgette, mély fájdalmának adva hangot a kopt keresztények ellen elkövetett véres támadások miatt.

Az arab országok latin szertartású püspökeinek konferenciája (CELRA) felhívást intézett a nemzetközi közösséghez. A CELRA leköszönő titkára, Camillo Ballin püspök nagy aggodalmának adott hangot a robbanásig feszült légkör miatt, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kioltja az „arab tavasz” által keltett reményeket. Az egyiptomi katonai tanács továbbra is tagadja felelősségét a koptok haláláért, de a világhálón napok óta látható képsorok egyértelműen tanúskodnak a kemény megtorlásról, a páncélosok bevetéséről a békés tüntetők ellen.

Nagy szomorúságuknak adnak hangot sajtóközleményükben az angliai és walesi püspöki konferencia tagjai is. A főpásztorok imáikkal csatlakoznak III. Shenouda pápához és a szent szinódushoz, Antonios Naguib bíboroshoz és az egész egyiptomi kopt közösséghez.

Samir Khalil Samir egyiptomi jezsuita, egyetemi tanár, iszlámszakértő a Vatikáni Rádiónak adott interjújában utalt rá, hogy az országban jelenleg különösen kényes a helyzet, tekintettel a novemberi választásokra. A szélsőséges iszlám pártok, mint a szalafiták és a Muzulmán Testvériség magukhoz akarják ragadni a hatalmat. Szerintük a keresztényeknek nincs joguk ahhoz, hogy templomot építsenek. Ez elfogadhatatlan, hiszen a hívek hosszú évek óta reménykednek és várnak. A Tahrir téri megmozdulás demokratikus változásokat, nagyobb egyenlőséget akart kivívni. Ezt azonban sokféle fanatikus meg akarja akadályozni. Az iszlám fanatizmust maguk a muzulmánok is visszautasítják. Az arab tavasz nevű forradalom fiatal résztvevői megvallották: hívők vagyunk; muzulmánok és keresztények. Nem akarunk eltávolodni a vallástól, de hagyjátok, hogy szabadon gyakorolhassuk hitünket – nyilatkozta Samir Khalil Samir.