Fotó: Merényi Zita
Csak elragadtatással lehet írni e nagyszerű épületegyüttes, a fóti templom szépségéről. Amint megérkezünk, már a parkolóból látszik, hogy nem akármilyen épület homlokzata tárul elénk. A templom két hatalmas, égbeszökő tornyának teteje egyedülálló módon nem kúp vagy gúla formájú, nem barokk sisakú, mint a legtöbb magyarországi templomé, hanem négyszögletes, áttört korlátokkal díszített térben végződik. Az embernek olyan érzése támad, mintha csak egy mór stílusú spanyolországi épületet látna. És ha így látjuk, nem is tévedünk nagyot, a templom ugyanis ornamentikájában erősen emlékeztet a granadai Alhambra geometrikus motívumaira. A mór stílusra nagyon jellemző a patkóív. Miután a Korán tiltotta az emberábrázolást, a művészek gyakran alkalmaztak geometrikus és stilizált növényi formákat. Nem túlzás azt állítani, hogy a fóti templom olyan benyomást kelt, mintha egy hatalmas ékszerdoboz volna.
Az épület felújítása jelenleg is tart, egy közel harminc évvel ezelőtt megkezdett kitartó munka folytatásaként. A projektet a Váci Egyházmegye és a magyar kormány támogatja. Az egyházmegye és a templom vezetősége júniusban nyitórendezvényt és sajtóbemutatót szerveztek a meghívottaknak. Sebők Sándor plébános köszöntője után Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára tartott tájékoztatót a jelenlévőknek, majd M. Lezák Zsuzsanna művelődésszervező idegenvezetése következett a templomban és a Károlyi család temetkezési helyéül szolgáló altemplomban.
A fóti templom, a közelében található plébánia és az iskola alapítója Gróf Károlyi István (1797–1881) földbirtokos volt. Az uradalom eredetileg a galanthai Fekete család tulajdonában állt, az 1800-as évek elején vette át Károlyi István édesanyja. A Károlyi család számos ismert embert adott az országnak. Károlyi István azok közé a felelősen gondolkodó arisztokraták közé tartozott, akik a lehetőségeikkel élve szűkebb pátriájukon túl is sokat tettek az országért. Pesten nevelkedett, a kegyesrendiek gimnáziumába járt, majd a pesti egyetemen jogot tanult. Később egy időre csatlakozott a Liechtenstein-huszárezredhez, azonban csakhamar a császári udvar diplomatája lett a párizsi nagykövetségen. Hosszú életébe sok minden belefért, 1821-ben hazatért, átvette a fóti uradalom kormányzását, és csöndes visszavonultságban élt, legalábbis egy ideig. Az 1838-as nagy pesti árvíz után Új-Megyer néven megalapította Újpest községet. Ezzel a kezdeményezésével is támogatni igyekezett a főváros lakosságát. Részt vett a reformkor mozgalmaiban, Széchenyi István köreihez csatlakozott. 1848-ban amiben csak tudta, segítette a szabadságharcosokat. Lovakat ajándékozott a honvédseregnek, huszárezredet állíttatott fel, amely a nevét viselte. 1849-ben vád alá helyezték, és Olmützbe hurcolták, majd vizsgálati fogságba került.
Miután családjában sok tragédia történt – egymás után két feleségét veszítette el, és fiatalon meghalt a lánya is –, úgy döntött, hogy templomot épít Fóton, ahol a Károlyi család kastélya is található. A gróf olyan templomot akart, amely a család temetkezőhelyéül is szolgálhat. Az épület tervezését 1845-ben az akkor még fiatal Ybl Miklósra bízta, aki azonnal munkához látott. Az építkezés megkezdése előtt Ybl Károlyi István 800 forintos támogatásával itáliai tanulmányútra ment, hogy építészeti elemeket, díszítő motívumokat gyűjtsön, amelyeket később a fóti templomhoz felhasználhat. Az építkezés 1855-ben fejeződött be, s Róma után a világon elsőként Fóton szenteltek templomot a Szent Szűz szeplőtelen fogantatásának tiszteletére a dogma kihirdetését követően. A főoltárkép is a Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja. Károlyi István ebben az időben diplomata volt, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett. Barátai közé tartozott a későbbi IX. Piusz pápa is, aki megígérte neki, hogy ha felépül a fóti istenháza, egy csontereklyét ajándékoz a templomnak. A jobb oldali kápolnában helyezték el Szent Lucentius vértanú ereklyéjét, aki Krisztus után 304-ben halt meg, Diocletianus császár uralkodása idején. Lucentius földi maradványait egy szobor rejti, amelyet a híres faszobrász, Németh Kálmán készített 1957-ben.
Érdekesség, hogy a mediterrán országokra jellemző szokás szerint a templom gyóntatószekrényei nyitottak. A bazilikás, háromhajós templom jobb oldali mellékoltárának Római Szent Franciskát ábrázoló képét – csakúgy, mint a többi oltárképet – Karl von Blaas osztrák mester festette. Az adakozó Szent Franciska körül a Károlyi család tagjait fedezhetjük fel. Az öreg koldus alakja Károlyi Istvánt idézi, a térdelő nő Dillon Georginát, a gróf korán elhunyt első feleségét ábrázolja, a középső alak pedig a második feleségét, Esterházy Franciska grófnőt. A festmény további alakjai a fóti templomépítő gyermekei. Az angyalszárnyakkal festett ifjú hölgy Károlyi István lánya Erzsébet, aki tizennyolc éves korában hunyt el lovasbaleset következtében.
Szeretteinek elvesztése indította Károlyi Istvánt arra, hogy egy olyan templomot építtessen Fótra, amelynek altemploma örök nyughelyet biztosíthat családja számára.
A szentély felújítása 2000 óta tart. Amint volt egy kis pénze az egyházközségnek, vagy támogatás érkezett valahonnan, erre a célra költötték – tudhattuk meg M. Lezák Zsuzsannától.
Az apszisban Jézus és a négy evangélista látható. A középső sorba evangéliumi jeleneteket festettek, az oltárkép pedig a Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja. Az elmúlt tizennyolc év során Maracskó Izabella restaurátor és munkatársai dolgoztak a felújításon.
A bal oldali mellékoltárt Szent György tiszteletére emelték. Az Ybl által tervezett épület helyén ugyanis egykor a barokk Szent György-templom állt. Mielőtt lebontották, a fiatal építész felmérte, rajzokat, dokumentációt készített róla. (Makettjét a jobb oldali hajóban láthatjuk.) Ez az oltárkép valójában a korábbi templomra való emlékezés jegyében fogant. Mindenképpen érdemes lesz majd meghallgatni a templom orgonáját, amelyet jelenleg restaurálnak. A bejárat felett elhelyezett, 1756 sípból álló hangszer Ludwig Mooser munkája, amelyet az elsők között Fótra látogató Liszt Ferenc is kipróbálhatott. Az itthon Mózer Lajos néven ismert orgonaépítő készítette később az egri és az esztergomi bazilika orgonáját is. A tervek szerint december 8-ára, a templom búcsúnapjára fejeződik be a hangszer felújítása, akkor lehet majd teljes pompájában látni és hallani a megújult orgonát – mondja M. Lezák Zsuzsanna művelődésszervező.
Az egész épületegyüttes igazi szenzációja az altemplom. Az apszis bal oldalától széles, kanyarodó lépcsősor vezet le a Károlyi család temetkezőhelyére. Ebben a gyönyörű, nagy belmagasságú, bizánci-mór stílusú ornamentikával és szobrokkal díszített, miséző oltárral ellátott szakrális térben évente egy alkalommal, halottak napján tartanak szertartást, amikor a Károlyi család tagjai is eljönnek, és leróják kegyeletüket elhunyt hozzátartozóik előtt. Díszrács mögött található a tulajdonképpeni kripta. Kétoldalt, a polcokon elfalazás nélkül sorakoznak a koporsók, amelyek közül a nemzeti színű szalagokkal díszített első Károlyi István földi maradványait rejti. A második világháború alatt „kincsvadászok” próbálták felnyitni a koporsókat, de nem jártak sikerrel.
A kripta a mai napig temetkezési helyül szolgál, de már csak urnás temetéseket tartanak, utoljára tavaly októberben helyeztek itt örök nyugalomra Károlyi-leszármazottat.
A kápolna közepén egy trónszéken ül a feltámadás angyala, tubával a kezében. Pietro Tenerani alkotása, akárcsak az oltáron a feltámadt Jézus szobra Pax vobis ego sum felirattal. Alatta pedig egy értékes márványintarzia látható, amelyet drágakövekből és féldrágakövekből raktak ki; tizenhárom éven keresztül készítette egy olasz mester, Gaetano Bianchini. Az altemplom díszítései
viszonylag könnyen faragható homokkőből készültek, az alapanyagot Fót határából hozták. Érdekesség, hogy amíg a templom épült, Ybl Miklós megházasodott, Fóton fogadott örök hűséget feleségének.
Az 1986-ban megkezdett felújítás folytatásaként most az 500 millió forint összegű állami támogatásból megvalósuló projekt első ütemében a templom homlokzati nyílászáróit javítják, cserélik. Ehhez kapcsolódik a megrongálódott homlokzati elemek javítása és a tető csapadékvízelvezető-rendszerének felújítása. A főtemplom a Rákosy Glass Kft. munkája nyomán padlófűtést kap, és hátra van még az épület körüli vízelvezetés megoldása is. A második ütemben elkészül majd az altemplom burkolati felújítása, a belső falfelületek korrekciója és az elektromos hálózat kivitelezése. A tervek szerint az első ütem idén december 8-án, a második jövő év áprilisában fejeződik be. A tervezők és kivitelezők azt ígérik, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően nemcsak a Fót gyöngyszemének számító, páratlan szépségű templom nyeri vissza régi fényét, hanem az épület környezetét is a hitélethez méltó módon rendezik majd.
