A Kaláka Fesztivál ifjabb a névadó együttesnél: még „csak” harmincöt éves. S immár harmadszor rendezték meg Gárdonyi városában. Miután a korábbi helyszínt, a diósgyőri középkort képviselő impozáns romokat többé-kevésbé mesebeli várrá építik (hiszen nincsenek hiteles források, melyek igazolnák, pontosan milyen is volt teljes pompájában), új otthont kellett keresni a nagy múltú rendezvénynek. Amilyen rövidlátó módon leépítette Miskolc vezetése (nem csak) ezt a fesztivált, olyan lelkesen fogadta be Eger.
Vár áll ott, és kőhalom csavarhatnánk okkal Kölcsey szavait, ha megállunk Eger főterén, és onnan nézünk szerteszét. Mert felújítási ostromállapotok uralkodnak a kicsiny, de annál szebb belvárosban, a néhai kapitány szobrának is hűlt helye, ezt a dúlást ő sem akarja végignézni majd bizonnyal visszatér, ha kész a terep. Szomorú, hogy a tér korábbi füves részét is jórészt lekövezik, afféle kisebb-nagyobb Dobó-kockákkal. Mindenesetre a város a kifüggesztett tervek látványa szerint még méltóbb lesz régi, nagy híréhez.
Kiknek énekelnek elsősorban? hangzik el egy helyi interjúban a „kötelező” kérdés. Nehéz erre felelni mondja Gryllus Dániel, hiszen sok költemény, amelyet ma gyerekversként hallgatunk, valaha nem a kicsinyeknek íródott. Meglepetések meg amúgy is érhetik az embert. Egy hatéves forma fiúcska kérlelte őket egy koncert során: „A kedvencemet is eljátsszátok?” „Hát melyik a kedvenced?” „A Tudod, hogy nincs bocsánat…”
A fesztivál délelőttjein a székesegyház homlokzatára tekintő park színpadánál kisgyerekes családok telepednek a fűre: ilyenkor nekik szólnak a dalok. Körülöttük kirakodóvásár. Késő délután kezdődnek aztán a várbeli koncertek két pódiumon, felváltva. Pályájuk elején álló és rég befutott csapatok egyaránt megfordulnak itt. Az utolsó este fellépő, érett férfikorát élő Kaláka még csak nem is a rangidős csapat. Az igazi öregfiúkat a Benkó Dixieland Band képviseli, amely már ötvenhét éve zenél. De egy-egy órahosszat varázsol a kéttucatnyi résztvevő sorában például a Vujicsics, a Parno Graszt és a Sebő együttes, vagy a szerencsére lelőhetetlen lendületű Ferenczi György az ő Rackajamjével.
Biblia és szájharmonika? Úgy ám. Sőt. Amikor is Ferencziék kísérik Gryllus Dániel Pál apostol levelei című dalsorozatát, melyet Sumonyi Zoltán verseire komponált. A kilencvenes évek elején született énekekhez a legutóbbi időkig a szerző citerajátéka mellett a tavaly elhunyt Halmos Béla brácsázott. Még a néhány esztendeje újrahangszerelt változatban is. Őt Szirtes Edina Mókus helyettesíti már. A herflivel, kürttel, dobbal, gitárral és mandolinnal kibővített zenekar bámulatosan egyedi hangzásvilágba költözteti a páli gondolatokat.
Most is a költői összegzéssel, „Pál apostol imájával” zárul a koncertbe oltott istentisztelet. „S aki nem keresett, az is rád talált, / Fölismert, aki nem is utánad járt. / Ezért áldalak a népek közepett, / És énekelem, Uram, a nevedet.” Ha nem tudnám, azt hinném, angyal száll el fölöttünk. A zsoltáros refrént már a közönség is énekli: „Dicsérjétek az Urat, minden népek, / Minden nemzetek dicsérjétek.” A páli igék nyomában járó dalok körül néhány gondolatsort ajándékoz a jelenlévőknek Buda Péter, az egri szeminárium rektora és Fabinyi Tamás evangélikus püspök. Személyesen, értőn, hitelesen. Mint akik a maguk módján apostolok. Ahogy voltaképp a nagyon jelen lévő zenészek is azok. S ahogy valaha a szintén nagyon jelen lévő Pál is az volt. Majd a tapsot követő áldással véget ér az együttlét. A Krisztus-követ vallomásos sorai után maradt csönd lélegzik körülöttünk. Az üres templomban néhányan még hátramaradunk beszélgetni. „Ezek a dalok átmosnak” vallja meg keresetlenül Ferenczi György. Nem úgy kezd neki, hogy így lesz, mégis mindig megtörténik. Hozzáteszi: nehéz is lesz átállnia az esti Rackakoncert hullámhosszára. Ott például Petőfi, Ady és Gérecz Attila szövegeit robbantja majd a rock and roll. Olyan őrült eredetiséggel, amilyenre talán csak ő meg a csapata képesek. De ők nagyon.
Gryllus Dániel eddigi életművében sem Pál apostolé volt az utolsó bibliás szó: követte a hegyi beszéd tanítását és a tizenöt zsoltárt felelevenítő lemez. És most a koncertutak közti alkotói szünetekben születőben egy újabb sorozata, melyben majd Jézus példázatait énekli meg, ezúttal is Sumonyi Zoltán strófáival. Várjuk nagyon. Ahogy a 2015-ös Kaláka Fesztivált is. Az újabb egri csillagórákat.
Fotó: Szigeti-Cseke Zsuzsa
