Egészen személyes kapcsolatban: Kincses szívvel élni

Máriához hasonlóan nekem is szól a Krisztusnak Máriát asszonnyá és anyává tevő szava a keresztről: Íme, a te fiad! Ezt elfogadva bontakozik ki szeretőképességem, életem termékenysége. Isten az, akinek engedelmes vagyok, és felismerem pásztori hangját az egyházban, s ez felszabadítja akaratomat a tipródásoktól. Isten az, akinek értékteljessége lenyűgözött, s ezért kincses szívvel élhetek. A szerzetesnő alapvető szolgálata, hogy életével, elkötelezettségével rámutasson arra: a lét érték, a lét és minden létező Istené. Rámutasson arra, hogy elmúlik a világ, de a szeretet örök. Meghökkentő és szembesítő valóság, hogy az embernek, a nőnek joga van boldogan és önként lemondania olyan értékekről, amelyeket a világ nélkülözhetetlennek tart, sőt bálványoz. Természetesen minden döntés választás és lemondás is, s mivel ez a lemondás Istenért van, áldozat a neve. Isten szeretetének kiáradásához képest kicsinyke áldozat, mégis egybekapcsolja életünket a kereszt titkával. A kereszt titka pedig nemcsak ma botrány, hanem mindig is az volt – tudjuk jól Szent Páltól. Az első fogadalomra megáldott feszületet kapunk, mint Krisztus szeretetének zálogát. Új és sajátos kapcsolatot teremt ez köztünk és a szenvedés misztériuma között. Ma, amikor a boldogság-vallást keresik a tömegek, különös aktualitása van annak, hogy legyenek olyanok, akik szeretettel fogadják Isten szeretetének végső nagy jelét és az ígéretet: E Jelben győzni fogsz! A keresztre tett fogadalom által új kapcsolat jön létre a szerzetesnő és a Krisztus halálából fakadó üdvösség között. A kereszten Krisztus Máriára bízza tanítványát, ezért a máriáknak, a szerzetesnőknek közük van Krisztus tanítványaihoz. Feladatuk, hogy virrasszák, segítsék az egyház folyamatos vajúdását a történelemben.

Kapcsolatban…

Kovács Lajos jezsuita szerzetes

Számomra a szerzetesség elsősorban és alapvetően az Istennel való kapcsolatot jelenti. Minden ez után következik, hiszen az apostoli tevékenység vagy a lelkipásztorkodás is csak ebből forrásozhat. A szerzetesség az élő istenkapcsolat alapján újulhat meg napról napra, így válva képessé arra, hogy választ adjon a folyton változó kihívásokra és körülményekre. Ugyanakkor az apostolkodás, a misszió munkájának részeseként azt tapasztalom, hogy az istenkapcsolat tere és ideje nem csupán a napi meditáció, az imádság vagy a liturgia. Az emberi találkozásokban is az Istennel való kapcsolatfelvételt élem meg. A jezsuita hivatásban egyszerre, egymást gazdagítva, elmélyítve jelenik meg a szemlélődő és az aktív szerzetesi élet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..